Hatvan évvel ezelőtt hurcolták el a ferences szerzeteseket

Hatvan éve, 1950. június 10-re virradóra Baján és Szegeden kezdődött a ferences szerzetesek elhurcolása, a rend felszámolása. Ebből az alkalomból Baján vasárnap ünnepi misét tartanak Dobszay Benedek ferences tartományi titkár vezetésével – közölte a Ferences Sajtóközpont csütörtökön az MTI-vel.

Mint írták, hatvan éve ezen az éjszakán a jugoszláv határ menti területekről – így Bajáról és Szegedről – kétezer férfi és női szerzetest hurcoltak el rajtaütésszerűen, titokban, leponyvázott teherautókon. Később, a nyáron az internálás az egész országra kiterjedt. Az érintetteket ekkor, Kádár János belügyminisztersége alatt különböző kolostorokba internálták.

Az akció egyben a püspöki kar megfélemlítését célozta, és miután a püspöki kar elfogadta a pártállam diktátumát, a rendet feloszlatták, a ferencesek többségét pedig szabadon engedték.

Schoblocher Simon – aki 1950-ben alkalmazottként dolgozott a bajai kolostorban – így emlékezett vissza: „Hatvan évvel ezelőtt (...) hajnali 3-kor felzavartak álmomból, hogy tíz perc alatt pakoljak össze, de csak azt, ami számomra a legszükségesebb. (...) Egy leponyvázott teherautó állt az udvarban és néhány katona, akik az Államvédelmi Hatóság szolgálatában voltak. (...) Reggel hat órakor hurcolták el a bajai ferenceseket, és a kolostort lezárták. A heti piacon megforduló közönség csodálkozva látta, hogy a barátok nincsenek itt. Ezen a napon nem volt szentmise és harangozás sem”.

Magyarország legnépesebb férfi szerzetesi közössége a második világháború után a ferenceseké volt két rendtartománnyal (kapisztrán, mariánus). A feloszlatás után a mariánusok közül 15-en, a kapisztránusok közül 32-en kerültek börtönbe, 1944 és 1954 között a két tartományban heten szenvedtek vértanúhalált.

Ma 114 tagja van a rendnek, köztük 90 pap. A ferencesek átlagéletkora 48 év, jelenleg 14 rendházban élnek, 18 templomban, hat oktatási, három szociális és négy kulturális intézményben teljesítenek szolgálatot.

A ferences rend 1209-ben szóban, majd 1223-ben írásban nyert pápai megerősítést. Amikor az alapító 1226-ban meghalt, követői már több ezren voltak. Rendtartományokra, provinciákra oszlottak Angliától a Szentföldig.

Az első magyarországi provincia 1232-ben vagy 1233-ban vált önállóvá, s a XIV. század kezdetén már 45 rendházat számlált. A jelenlegi szervezetet, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartományt 2006. június 24-én hozták létre.

(MTI)