Ingadozott a forint

A délelőtt folyamán komoly árfolyam veszteséget szenvedtek el a régiós devizák a G20 tanácskozását megelőző piaci óvatosság és a román megszorító csomag végrehajthatóságával szemben felmerült kételyek miatt.

Az eurót pénteken délután öt órakor 284,15 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a csütörtök délután negyed ötkor tartott 283,53 forint után. A forint nap közben 283,09-es és 286,42-es euró árfolyam között mozgott. A dollárt 231,42 forinton jegyezték 1,2292 dolláros euró árfolyam mellett péntek délután. Csütörtökön a dollárt 230,55 forinton, az eurót 1,2307 dolláron jegyezték. A svájci frank jegyzése 211,06 forint 208,90 forint után, 100 japán jent pedig 259,14 forinton jegyeztek 258,90 forint után. A legerősebb svájci frank jegyzés pénteken 211,86 forint, a legerősebb (100) jen jegyzés pedig 260,38 forint volt.

Pénteken is, mint a hét szinte minden napján, a svájci frank újabb történelmi árfolyam rekordot ért el az euróval szemben, most már az 1,35-ös határ alatt: az euró új árfolyam mélypontja 1,3467 svájci frank lett. Csakúgy mint pénteken, csütörtökön is a svájci frankkal szemben gyengülő euró volt a térségbeli devizák árfolyam csökkenése mögött rejlő egyik jelentős tényező. Az alapvető irányzatot azonban a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság alakulása szabta meg.

Az euró már a kora reggeli órákban tett egy kísérletet az 1,23 dolláros árfolyam fölé emelkedésre, ez azonban sikertelennek bizonyult. Hasonló pályát futottak be az európai tőzsdeindexek is: a 0,30 százalék körüli emelkedéssel kezdő főbb európai tőzsdeindexek a déli órákban már 0,60 százalék körüli esésében jártak, majd a zárás előtt nem sokkal már egy százalék közelében. Az amerikai tőzsdeindexek pozitív tartományban kezdtek, de az európai zárás közeledtével már 0,20-0,30 százalékos csökkenést mutattak. A piaci magatartást a G20 hétvégi találkozója előtt visszarendeződés jellemezte a biztonságos pozíciókba. A hangulatra még külön terhet rótt a görög szuverén adósságtörlesztés biztosításának rekordot döntő felára, ami ismét az euróövezeti pénzügyi rendszer stabilitási gondjaira terelte vissza a befektetők figyelmét.

A G20 hétvégi konferenciájára a gazdasági fellendülést finanszírozó expanzív pénzpolitikát a zászlójára tűző Egyesült Államok, illetve a költségvetési megszorítások szükségességét képviselő európai erők között „alakult ki a frontvonal”. Az összecsapás eredményére várva piacok a biztonságosabb befektetési eszközökbe irányítják át befektetéseiket.

Az európai hitelkondíciók romlásával egyre fokozódik annak a veszélye, hogy egyes euróövezeti „perifériális” országoknak, Spanyolországnak, Portugáliának és Olaszországnak nehezére esik majd éppen esedékessé váló törlesztési kötelezettségeik teljesítése. E két tényező együttesen szinte teljesen felőrölte a befektetői kockázatvállalás. Az euró árfolyama a jennel szemben emiatt 110,80-ról 109,60-ra, a svájci frankkal szemben 1,3595-ről újabb történelmi mélypontra, 1,3467-re, a dollárral szemben pedig 1,2351-ről 1,2254-re esett.

Az euróövezeti-aspiráns országok kockázatosabb befektetési eszközök köré sorolt devizái is megszenvedték a hangulat látványos romlását. A zloty 4,11-es euró jegyzésről egészen 4,14-ig, a cseh korona 25,78-as euró jegyzésről egészen 25,86-ig, a forint pedig 283 körüli euró jegyzésről egészen 286-ig gyengült. A zloty fél négyre 4,12-es, a cseh korona 25,75-ös euró jegyzésre korrigált. A forint 286 körüli euró jegyzésen június 8-án járt utoljára, amikor a kormány akciótervének bemutatásakor 286-os euróról 282-re erősödött.

A térségbeli devizákat közvetve rontotta az is, hogy a román alkotmánybíróság részben alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány és a parlament által már elfogadott költségvetési megszorító intézkedéscsomagot. A lej 4,22 körüli euró árfolyamról 4,29-re gyengült. A délután folyamán a lej is korrigált kissé, 4,27-es euró jegyzésre. Londoni City elemzői felvetették annak a lehetőségét is, hogy a megszorító csomag végrehajtásának kétségessé válása miatt a hitelminősítők tovább ronthatják a román szuverén besorolást. A román példa ragadóssá válása pedig erőteljesen ronthatja az egész térség kockázati megítélését.

(MTI)