Önálló, országos szakszervezetet hoztak létre tavaly a falu- és tanyagondnokok, akkor mindössze 41 alapító taggal. A szervezet a napokban tartotta első országos választmányi ülését, ahol a küldöttek már közel hatszáz falu- és tanyagondnok nevében fogalmazták meg legégetőbb munkavállalói gondjaikat. Továbbá arról is döntöttek, hogy belépnek a LIGA Szakszervezetekbe.
Csörsz Klára, a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség kaposvári ügyvezető társelnöke elmondta: napjainkban több mint 1200 falu- és tanyagondnok segíti a hazánk legkisebb falvaiban és a tanyavilágban élőket. Gyakran minimálbérért dolgoznak, s állandó készenlétben vannak. Tevékenységük igencsak összetett: az ebédkihordástól a gyógyszer- és élelmiszer-beszerzésig, a gyerekek, betegek, idősek szállításától a ház körüli segítségnyújtásig, és gyakran olyasmit is végeznek, ami nem az ő dolguk volna.
Az országos választmány ülésére érkezett falu- és tanyagondnokok egyik fő gondja éppen az, hogy a kevés fizetésért gyakran ők a település mindenesei: szociális segítés helyett sokszor karbantartást, közmunkát kell végezniük – mondta Csörsz Klára. A másik fő sérelmük a bérbesorolás: egy falugondnok alacsonyabb bérkategóriában szerepel közalkalmazottként, mint a nyolc általánossal és egy jogosítvánnyal alkalmazott gépkocsivezető, holott a falugondnoknak ezeken túl még egy 260 órás szaktanfolyamot is el kell végeznie.
A Sonline megtudta, az ülés résztvevői azt is elpanaszolták: a normatíva (a falugondnokság állami normatívával támogatott szociális alapszolgáltatás) összege évek óta csökken, és nem fedezi a falubuszok fenntartásának, a falugondnokok bérének költségeit. Mindezt tetézi, hogy a többnyire magányosan dolgozó falu- és tanyagondnokokra munkáltatójuk esetenként közmunkásként, vagy éppen rivális, potenciális polgármester-jelöltként tekint, hiszen ha jól dolgozik, hamar kivívja a helyi közösség megbecsülését.
(sonline.hu)
origo.hu
A legtöbben csak 4 pontig jutnak – Ön mennyire ismeri Magyarországot?
