Máriácskák az útmenti káponkákból

A Palóc Múzeumban ma nyílik kiállítás a magyar Boldogasszony-kultusz relikviáiból. A keresztény vallási ünnepek tradicionális színeibe öltöztetett babák, Máriácskák jelzik ma is Magyarország búcsújáró térképét a magyar falvak katolikusainak világában. Tavaly a palóc anyagból nyílt kiállítás a balassagyarmati Palóc Múzeumban, idén az országos gyűjtés eredményét mutatják be Hungaria Sacra – Öltöztetős ábrázolások, szakrális textilek Magyarországon címmel.

A csütörtök délután négykor nyíló kiállításon köszöntőt mond Becsó Zsolt, a Nógrád megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke, Beer Miklós váci megyés püspök és Hrubík Béla, a Csemadok elnöke. A tárlatot, melyre Herecsányból többen személyesen is elkísérik a falu Máriácskáját, Szőcs Géza költő, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának államtitkára nyitja meg. A Lengyel Ágnes és Limbacher Gábor által rendezett kiállításon közreműködik az ipolybalogi Szent Korona Kórus.

Messze az idők mélyére nyúlik vissza a gyökere annak a bensőséges, bizalomteli Boldogasszony-kultusznak, annak az áhítatos, gyengéd szeretetnek, amellyel Palócföldön és az ország más tájain máig öltöztetik a falusi hívők a Máriácska-szobrokat, amelyek II. József rendelete nyomán kiszorultak a templomokból, s útmenti káponkákban, vagy más védett helyen találtak új otthonra. A Máriácskát sokféleképpen szeretik. Minden vallási ünnepre más ruhát, fátylat kap, akad, aki a haját ajánlja fel neki, ékszert is, rózsafüzért is kap a szobor, és gyakori az is, hogy a férjhez nem ment, gyereket nem szülő nő lesz a Máriácska gondozója, öltöztetője. Vallási ünnepeken, búcsúkon végighordozzák a menetben a szakrális útvonalon. Mint Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója lapunknak elmondta, akadt olyan település, ahol végighordozták a hívek a falun a Máriácska-szobrot, mielőtt elvitték Balassagyarmatra a múzeumba, máshol úgy döntöttek, december 18-ig, a tárlat zárónapjáig sem akarnak lemondani az Ég és Föld közötti kapcsolatot segítő és szimbolizáló szobor jelenlétéről.

Úgy érezték, ott a helye közöttük. A kiállítás, melyen határon túli szobrok, ruhák, kellékek is szerepelnek, így emlékezik meg a maga sajátos, szelíd, de erőt sugárzó módján a trianoni döntés kilencvenedik évfordulójáról.