Tönkretesszük gyermekeink életét?

A gyermekkori olvasás a későbbi kreativitás egyik kulcsa, ezért akinek ez kimarad az életéből, egy életre lemaradhat. Többek között erre akarják felhívni a társadalom figyelmét a Családi olvasás éve 2010 című kampány kitalálói. Párhuzamos céljuk a családok megerősítése, az olvasás méltó rangjának visszaállítása – hangzott el az eseménysorozat indító sajtótájékoztatóján kedden az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) Budapesten.

Október 4-11. között kerül sor a következő fókuszhétre, amely a „Könyvtárak összefogása a társadalomért” címet viseli és az Informatikusok és Könyvtárosok Szövetségének szervezésében valósul meg. December 13-20. között a nagycsaládosok szerepe az olvasásban lesz a kampány fő témája, míg 2011. március 21-24. között az olvasás és a tanulás kapcsolata kerül előtérbe.

Az OSZK Könyvtári Intézete az Új Magyarország fejlesztési terv TÁMOP pályázatára támaszkodva valósítja meg programját, melynek első szakasza június 1-jétől 7-ig tart, a 81. Ünnepi Könyvhét eseményeihez csatlakozva. A program részeként lehetőség lesz családi olvasójegyet váltani a könyvtárba, családtörténeti kutatásokat végezni, családi ünnepeket, születésnapokat a könyvtár épületében tartani, vagy digitalizálni a családi fotótárat.

„Olvasni érdemes”

Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója a kampány jelmondatával kezdte előadását, mely szerint „Olvasni érdemes!” Még pedig azért, mert így lehetünk aktív állampolgárok, akik kreatívak és sikeresek is – tette hozzá. Mint mondta, az olvasás képessége az alapvető kompetenciák közé tartozik, melyek nélkül az ember nem tud magának társadalmi, gazdasági és személyes tőkét kovácsolni. Nem csak nehezebben foglalkoztatható, de harmonikus életet is kevésbé élhet, ráadásul az állampolgári jogok gyakorlásából is kirekesztődik – tette hozzá. Ha nagy számban jelentkezik ez a probléma egy országban, az visszavetheti a gazdaságot, mivel megnő a képzetlen munkaerő aránya. Az olvasás nemcsak az intellektuális fejlődést szolgálja, hanem szabadidős tevékenység is, vagyis pihentet, segít a kikapcsolódásban – fogalmazott Bartos Éva.

Mint mondta, a felmérések az egész világon, így hazánkban is a mennyiségi és minőségi romlásra utalnak, felhívják a figyelmet a visszafordíthatatlan leszakadás veszélyére, a kulturális és digitális szakadék mélyülésére. Míg 1964-ben még a magyar felnőttek 60 százaléka olvasott, 2005-re ez az arány 40 százalékra csökkent, de nekik is csak töredékük olvas rendszeresen – hívta fel a figyelmet a Könyvtári Intézet igazgatója. Ráadásul az ízlés is egyre inkább bulvárosodik – tette hozzá.

A család a legfontosabb

Az igazgató figyelmeztetett arra is, hogy a gyerekek szokásai a felnőttekéit képezik le, tehát a felnőtt társadalomnak fokozott felelőssége van. Ebből következik, hogy a család az a közeg, amely az olvasás megismertetése és megszerettetése szempontjából az első. Tehát a szülői tudatosság, felelősség és példa életre szólóan meghatározó tényező – fogalmazott. Ráadásul a családok megerősítésének egyik alapvető eszköze kulturális szintjük emelése, közös élményekkel, szórakoztató időtöltéssel – tette hozzá Bartos Éva.

Az igazgató felidézte, hogy Európában rengeteg példa van az ilyen kampányokra, és nálunk is volt már kettő: a 2001-es Olvasás éve és a Nagy Könyv 2005-ben. A programokat a csatlakozó könyvtárak szervezik majd, az intézet csak keretbe teszi őket, megalkotja a közös arculatot. Bartos Éva elmondta, tisztában vannak azzal, hogy az olvasást nem lehet újra a legnépszerűbb szabadidős tevékenységgé tenni, de lehet vonzó alternatíva. Ehhez viszont arra is szükség van, hogy elfogadják az új olvasói szokásokat – tette hozzá.

Nem lesz belső képalkotó képességük

Meg kell figyelni a fiatalok szokásait, tudni kell, mit csinálnak például a közösségi portálokon. Erre kell felépíteni az akciókat – ezt emelte ki Szvetelszky Zsuzsanna kommunikációkutató is. Felidézett egy korábbi felmérést, mely szerint a fiatalabbak szeretik megosztani másokkal az élményeiket. Szívesen mesélnek egymásnak történeteket, sztoriznak, akár könyvekről is, ez biztató – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermeknek mindent akkor kell megkapnia, amikor életkori sajátosságai miatt képes azt befogadni. „Például a korai tévézéssel megfosztjuk őt a belső képalkotás képességétől, mely nélkül nincs kreativitás, aztán pedig versenyképesség sem” – fogalmazott. „A szülőknek abban is nagy a felelősségük, hogy segítsenek kiválogatni, mit vegyenek le a a polcról a gyerekek. Mert meg kell kímélni őket a felesleges információktól” – mondta Szvetelszky Zsuzsanna.

És hogy honnan lehetne időt elvenni az olvasásra? Szvetelszky Zsuzsanna példaként a kevesebb tévézést említette, vagy autózás helyett a tömegközlekedés preferálását. Azt is kiemelte a kutató, hogy ha olykor néhány perces várakozásra kényszerülünk, akkor ne a saját feszültségünket növeljük, hanem inkább olvassunk, így használjuk fel az időt töltekezésre.

Mesterházy Gabriella, a 2009-ben indult Olvasóliget egyik szervezője elmondta, nekik már sikerült közösségi élménnyé tenni az olvasást. Nyáron kivitték a könyvtárat a szabadba, így balatoni strandokon, vagy a főváros terein is együtt olvastak a szülők és gyerekeik. Hangsúlyozta, ha a gyerek a kezébe vesz egy könyvet, az természetes élmény lesz neki.

Négy kampányhét lesz

Dippold Péter, a nemzeti könyvtár főigazgató-helyettese a pályázatot ismertetve elmondta, az három részből áll. Az első elem a cédulakatalógus digitalizálása, mely jelenleg csak 1952-ig van kész. A terv szerint a jövő év márciusának végéig vissza tudnak menni 1926-ig, ami 250 ezer cédula feldolgozását jelentené. A második része a MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) és az ODR (Országos Dokumentum-ellátási Rendszer) egyesítése. A harmadik, nagyon fontos elem pedig a Könyvtári Intézet programja, az olvasás népszerűsítésére.