Megtöltenék a Balatont, de nem tudják

A balatoni haltelepítések első ütemében, július 12-ig közel 100 tonnányi főleg kétnyaras pontyot engedtek a tóba. Ha lesz rá forrás, a telepítések az ősszel folytatódnak további 250 tonnányi két-három nyaras ponty vízbe eresztésével – hangzott el a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit (BHN) Zrt. és a horgászok szövetségei értékelő összejövetelén hétfőn Siófokon.

Varga László, a BHN elnök-vezérigazgatója kifejtette: rendkívül jó kapcsolat alakult ki a cég és a horgászok között, akik az idei balatoni haltelepítések mindegyikén jelen voltak, az ő javaslataik alapján választották ki a telepítések helyszíneit.

A cégvezető szólt arról is, hogy bizonytalan a balatoni halutánpótlás bázisa, hiszen az átalakított Balatoni Halászati Zrt. tulajdonában maradtak a tógazdaságok, miközben a cégből kivált BHN örökölte meg a halgazdálkodással kapcsolatos teendőket.

A probléma kezelésére a vagyonkezelő a nonprofit társaság rendelkezésére bocsátott haszonkölcsön-szerződéssel két tógazdaságot (Balatonlelle-Irmapusztán és Buzsákon), de mivel nem adta ezeket vagyonkezelésbe, a nehéz helyzetben lévő halászati cég jövőjétől függ a sorsuk. A balatoni halutánpótlás biztosításához, a megfelelő ivadékneveléshez a BHN-nek szüksége lenne a fonyódi tógazdaságra is, amelynek sorsa még bizonytalanabb, de legalábbis az elnök-vezérigazgató tudomása szerint még nem döntött róla a vagyon kezelője.

40 éve nem volt ilyen jó együttműködés

Táncsics Aladár, a 9 ezres tagságával a legnagyobb balatoni horgászszövetségnek számító és a balatoni horgászok érdekképviseletét felkaroló Bakony-Balaton Horgász Szövetség (BBHSZ) elnöke arról beszélt, hogy 40 éve nem volt ilyen jó együttműködés a halgazdálkodó cég és a horgászok között, mint most. Kifejtette: hosszú ideig az generálta a konfliktust a Balatoni Halászati Zrt. és a horgászok között, hogy a cég a telepítések mellett kereskedelmi halászatot is folytatott, ami ellentmondásos helyzeteket szült. A halászati társaság tavalyi átalakításával a jogutódjának számító BHN már nonprofit jelleggel működik, és legfeljebb gyérítő halászatot folytat a Balatonban a nemkívánatos halfajoknál – tette hozzá.

Táncsics Aladár szerint nem stafírozták ki eléggé a BHN-t a megalapításakor, és további eszközökre lenne szüksége ahhoz, hogy megfelelően láthassa el a halgazdálkodással kapcsolatos teendőit. A BBHSZ a Balatoni Horgászegyesületek Szövetségével karöltve szeretne fellépni a nonprofit halgazdálkodó cég jobb ellátása és jobb állami támogatása érdekében.

Több pénz kell a kutatásra is

A horgászszövetségek együttműködésüket ajánlották a BHN-nek az orvhalászat, az orvhorgászat visszaszorításában is, elsősorban információnyújtással. Táncsics Aladár szerint azért is van szükség az összefogásra, mert a haltolvajlás visszaszorítására kevés a BHN halőrállománya, nincs hatékony ellenőrző szervezet, és nem visszatartó erejűek a jogszabályok sem.

A horgászok szeretnék elérni, hogy a Balaton kutatására is több állami forrás jusson, mert szerintük túl kevés az információ a balatoni halak mozgásáról, növekedéséről, szaporodásáról. Ezt a hiányt próbálja meg pótolni a BHN és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet jelölt halak vízbe eresztésével. A tavaszi jelölések után hétfőn Siófoknál újabb 750 kilogrammnyi, mintegy ezer darab jelölt kétnyaras pontyot engedtek a vízbe, amelyek kifogói az adatok közlése után jutalomként kedvezményes területi engedélyhez juthatnak.

(MTI)