Több mint 100 ezren a névjegyzékben

Egy héttel a határidő lejárta előtt több mint 100 ezren jelezték a lakóhelyük szerinti jegyzőnél, hogy részt kívánnak venni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők októberi választásán; négy éve csaknem kétszer ennyien jelentkeztek.

A kisebbségi jegyzékbe az kérheti a felvételét, aki a 13 kisebbségi közösség egyikéhez tartozónak vallja magát, és szavazni kíván a jelöltekre, vagy maga is jelöltként kíván indulni. Ehhez az szükséges, hogy július 15-ig egy formanyomtatványon kérje az adott kisebbségi választói jegyzékbe való felvételét a helyi jegyzőtől. A jegyzékbe való felvételnek nem lehet akadálya az, ha a választópolgár nem a választási iroda által május 31-ig megküldött, hanem az internetről letöltött, fénymásolt vagy egyéb módon sokszorosított kérelemnyomtatványt tölti ki és juttatja el a helyi választási iroda vezetőjéhez.

A kisebbségi szervezetek azonban nem gyűjthetik az említett kérelemnyomtatványokat, és erre nem is hívhatják fel a választópolgárokat. A kérelem és a kisebbségi választói jegyzék ugyanis személyes és különleges adatokat tartalmaz. A jegyzékbe csak a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság tekinthet be feladatai végrehajtásakor. (A jegyzékeket a szavazás eredményének jogerőre emelkedése után meg kell semmisíteni.)

A kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok számáról a helyi választási iroda vezetője (a jegyző) a kisebbségi választás kitűzéséig minden hét első munkanapján információt szolgáltat az Országos Választási Iroda (OVI) részére. A jegyzőktől kapott legutóbbi adatok szerint eddig 103 620-an kérték a jegyzőnél felvételüket a kisebbségi választói jegyzékbe. A felvettek 60 százaléka (62 598 választó) kérelmében a cigány kisebbségi közösséghez tartozónak vallotta magát, 22 százaléka (22 613-an) németnek, 5570 választó szlováknak, 4893 horvátnak, 1507 románnak, 1254 szerbnek, 1003 ruszinnak, 1030 lengyelnek, 835 görögnek, 749 bolgárnak, 620 örménynek, 511 szlovénnek és 437 pedig ukránnak.

A legtöbben, 1355-en eddig Győrben jelentkeztek a jegyzékbe, közülük 881-en a cigány, 277-en a német, 98-an a lengyel, 75-en az örmény választói jegyzékbe vetették fel magukat. Pécsen 960-an jelentkeztek (közülük 389-en a német, 287-en a cigány és 104-en a horvát jegyzékbe). Miskolcon 667-en (ebből 475-en a cigány, 69-en a szlovák választói jegyzékbe). A főváros XVIII. kerületében 667 jelentkező kérte felvételét (272 a német, 65 a görög, 60 a bolgár, 45 a szerb jegyzékbe).

Négy évvel ezelőtt mintegy 200 ezer választó kérte kisebbségi választói jegyzékbe való felvételét: 106 ezren szerepeltek a cigány, csaknem 46 ezren a német, 15 ezren a szlovák, 11 ezren a horvát, 4 ezren a román, 3-3 ezren a lengyel és a ruszin, több mint 2-2 ezren a görög, az örmény, a szerb és a bolgár, ezren-ezren az ukrán és a szlovén választói jegyzékben.

2006-ban Pécsen olyan sokan (2550-en) jelentkeztek a kisebbségi választói jegyzékbe, hogy három szavazókört is ki kellett jelölni. További öt olyan település volt – Békéscsaba (1426), Győr (1970), Miskolc (1403), Nagykanizsa (1204) és Budapest XVIII. kerülete (1455) –, ahol két szavazókör volt a kisebbségi választáson. Akkor 2933 településen készült kisebbségi választói jegyzék, és az ország 1435 településén végül összesen 2049 helyi kisebbségi önkormányzati választást tartottak.

(MTI)