„Vízi autópályává” alakulhat a Duna

A Duna-stratégia megvalósítása révén a határon átnyúló magyar-magyar fejlesztéspolitikát is olyan köntösbe lehet öltöztetni, amely az Európai Unió számára is elfogadható politikai és gazdasági érdeket szolgál – mondta Tusnádfürdőn Olajos Péter.

A Nemzetgazdasági Minisztérium energia- és klímapolitikai kérdésekkel foglalkozó helyettes államtitkára ebben a témában előadást tartott pénteken, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében. Az MTI érdeklődésére kifejtette: a Duna-stratégia jelentős európai uniós program. Azáltal, hogy Romániát és Bulgáriát is felvették az Európai Unióba, a Duna teljes hossza most már uniós „felségterületen” folyik – tette hozzá. Annak ellenére, hogy az Európai Unió legnagyobb folyójáról van szó – mondta –, az a gazdaságélénkítő kulturális folyosó szerep, amit egyébként sok nyugat-európai folyó betölt, a Duna esetében alig érvényesül.

Nagyon érezteti hatását, hogy az elmúlt évtizedekben főleg az al-dunai országok egyáltalán nem törődtek a fejlesztéssel – mondta Olajos. Emlékeztetett: régen a folyók mellé települtek a városok, hiszen ez volt a gazdaságépítés egyik fontos feltétele, most azonban az autópályák vették át ezt a szerepet. Az európai uniós stratégia éppen azt a célt tűzte ki, hogy gazdasági és kulturális „vízi autópályává” alakítsa a Dunát.

Magyarország az összes Duna menti országgal összefogva kezdett az együttműködés kiépítésébe. Számunkra azért is rendkívül izgalmas ez a program, mert a Duna-stratégia megvalósítása révén a határon átnyúló magyar-magyar fejlesztéspolitikát is olyan köntösbe lehet öltöztetni, amely az Európai Unió számára is elfogadható politikai és gazdasági érdeket szolgál – fejtette ki a helyettes államtitkár.

Utalt arra, hogy Magyarország számára mindig gondot jelentett, hogyan lehet megvalósítani a határon átnyúló gazdasági együttműködést a sajnálatos módon elszakadt nemzettestek között. A Duna-stratégia teljes mértékben alkalmas ennek megteremtésére – hangsúlyozta Olajos.

(MTI)