Durván megemeli az arzén a vízszámlákat

Az ivóvíz arzénszennyezése 475 település több mint másfél millió lakosát érinti hazánkban. Bács-Kiskun megyében a legrosszabb a helyzet: 72 településnek kell rövid időn belül megoldania a problémát.

Koppenhága után Budapesten a legdrágább a vezetékes víz, Kiskunhalas és térsége sem sokkal van lemaradva a fővárosi árak mögött – derült ki azon a lakossági fórumon, melyet a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program keretében tartottak a napokban Kunfehértón és Kiskunhalason.

A találkozóról csak a lakosság hiányzott, de a jelen lévő szakemberek és az önkormányzatok képviselői újra hangot adtak aggályaiknak az uniós finanszírozás kapcsán. „Az EU kőbe véste azokat a határértékeket, melyeket biztosítanunk kell” – mondja Farkas István, a Halasvíz Kft. és a Mindennapi Vizünk Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás vezetője. Ez a határérték arzén esetében 10 mikrogramm/liter. Kiskunhalason jelenleg 12 mikrogramm/liter arzéntartalommal folyik ki a víz a csapból, de Tompán a határérték nyolcszorosát is meghaladja a víz arzéntartalma. „A cél világos: arzénmentesíteni kell. Csak az nem mindegy, hogy hogyan” – vázolja a problémát Farkas.

„A jelenleg ismert finanszírozási keretek között az önkormányzatok és később a lakosság is belerokkan a költségekbe. A mostani álláspont szerint valamivel több mint 32 százalék önerőre lenne szükség a pályázathoz. A projekt – szakemberek által felmért – megvalósítási költsége valamivel több mint 3,3 milliárd forint a társulásunk 14 településén. Ezt hosszú távon a lakosság fogja megfizetni, csakúgy, mint az úgynevezett amortizációs költséget, ami a fenntarthatóságot biztosítja” – tette hozzá.

Tompán a víz arzéntartalma az engedélyezett határérték nyolcszorosa, de nincs arra statisztika, hogy ez mennyi betegséget okozott már. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy a jelenlegi finanszírozás mellett, ha beépítik az arzénmentesítési technológiát – mely egyéb káros anyagokat is szűr – a vízművekbe, akkor a lakossági ivóvíz ára meg fog duplázódni Halason és térségében. „Lényegében 2009 decembere óta szankcionálhatna minket az EU, mert a magyar állam azt vállalta, hogy addigra megoldódik az arzénprobléma. Természetesen a pénzügyi rész miatt nem tudtuk teljesíteni ezt a kötelezettséget, haladékot kértünk. Most szeptemberig kellene benyújtani a megvalósítási terveket, de ilyen feltételek mellett nem tudjuk vállalni” – sorolja az okokat Farkas István, aki azt is hozzáteszi: újabb haladékot kértek az Európai Uniótól és keresik azokat a megoldásokat, illetve kompromisszumokat, melyekkel ésszerűsíteni lehet mind a költségeket, mind a beépített technológia minőségét.

(baon.hu)