Dzurinda szükségtelennek nevezte a nyelvtörvényt

A szlovák-magyar kapcsolatok javításának Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint az az alapja, hogy meglegyen az erre irányuló akarat.

MNO
2010. 08. 22. 14:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Dzurinda a Die Presse osztrák napilap vasárnapi számának adott interjújában így válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen tervei vannak a szlovák-magyar viszony javítására, hiszen valószínűleg a két ország között a legrosszabb a szomszédsági kapcsolat az Európai Unión belül. Dzurinda úgy vélte, nem tekinthető a jó szándék kifejezésének az, hogy Budapest bevezette a kettős állampolgárságot, és meg van győződve róla, hogy az erről szóló törvény ellentmond a nemzetközi jognak. A két ország közötti alapszerződés érvelése szerint kimondja, hogy az ilyen ügyeket párbeszéddel kell megoldani. A lap kérdésére, hogy elvárja-e, hogy Magyarország ezt a törvény visszavonja, Dzurinda így felelt: „ismerem jó barátomat, Orbán Viktort, ezért el tudom képzelni, mi a reális és mi nem”.

Dzurinda hangsúlyozta, hogy szlovák oldalon meg van a jó akarat. Emlékeztetett rá, hogy a kétoldalú viszony hasonlóan rossz volt, mielőtt 1998-ban miniszterelnök lett. Kormányfőként első hivatali teendője az volt akkor, hogy előmozdítsa a II. világháborúban lerombolt Duna-híd újjáépítését Párkány és Esztergom között. Kijelentette, hogy most hasonló szándékai vannak, így az autópálya-kapcsolat lehető leggyorsabb kiépítése Miskolc és Kassa között. Nem provokálta-e Szlovákia is Magyarországot például a nyelvtörvénnyel – firtatta a Die Presse. Dzurinda így válaszolt: „Nem volt jó lépés. A törvény szükségtelen volt”. Megváltoztatják a törvényt? A kérdésre a szlovák külügyminiszter kijelentette: „megváltoztatom, és azt a törvényt is, amelyet Szlovákia válasznak szánt a kettős állampolgárságról szóló törvényre”.

Dzurinda: Nálam mindig az elvekről van szó

A Die Presse Koszovóval kapcsolatban megkérdezte, hogy ha már Szlovákia támogatta annak idején a katonai közbelépést, most miért nem támogatja következő logikus lépésként a volt szerbiai tartomány függetlenségét. Dzurinda hangsúlyozta, hogy a légtér megnyitása a NATO előtt helyes döntés volt. Most ugyanazzal az elvhűséggel áll ki amellett, hogy méltánytalan Koszovó függetlenségének egyoldalú elismerése Szerbia jóváhagyása vagy megkérdezése nélkül. A kérdésre, hogy ennek az álláspontnak van-e valami köze a szlovákiai magyar kisebbséghez is, Dzurinda válaszul kijelentette: „az én fejemben nincs”. „Ostobának tartom azokat, akik a koszovói helyzetet Szlovákiával akarják összehasonlítani. Inkább a spanyolországi baszkokra gondolok, vagy Katalóniára, Dél-Oszétiára vagy Abháziára. Az etnikai csoportok egyoldalú elszakadása nem szolgálja Európa érdekét. Nálam mindig az elvekről van szó” – mondta Dzurinda.

A Görögországnak szánt 80 milliárd eurós segélyhez való szlovák hozzájárulás pozsonyi elutasítását Dzurinda azzal magyarázta, hogy a szlovák parlamentben csak egyetlen egy képviselő szavazott erre, ő is pusztán tévedésből. Márpedig a parlamentet döntött, és ez a demokrácia. Mi lett volna, ha minden kormány így tett volna? Dzurinda szerint az európai gazdaság akkor egészségesebb lenne. Jobb az elvhűség – jegyezte meg. Először is ki profitál a Görögországnak szánt segélyből – tette fel Dzurinda a kérdést, majd mindjárt meg is válaszolta: a kereskedelmi bankok. A második kérdés – folytatta – úgy hangzik, hogy kinek adjuk a pénzügyi segélyt, a felelős vagy a felelőtlen politikusoknak?

„Oly egyszerű populistának lenni”

A görög pénzügyi segély hiba, különösen hosszú távon, mivel olyan politikusokat támogat, akik az államadósságot a GDP 25 százalékáról (1980) a 150 százalékára duzzasztották – hangoztatta Dzurinda. „Oly egyszerű populistának lenni, adósságot felhalmozni, és a választókat megvásárolni. Európában sajnos erős a tendencia a populizmusra, és ez nagyon veszélyes” – mondta. Dzurinda elutasította azt az Olie Rehn EU-biztosnak tulajdonított szemrehányást, hogy a szlovák álláspont a „szolidaritás megsértése”. Szerinte ez az érvelés a feje tetejére állítja a dolgokat, hiszen ő úgy tudja, hogy a szolidaritás nem más, mint amikor a gazdagok segítik a szegényeket. Márpedig a GDP Görögországban csaknem kétszerese a szlovákiainak – mondotta Milulás Dzurinda szlovák külügyminiszter.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.