Konyorcsik Jánost augusztus 26-án Pilismaróton érte a halál, temetésére pénteken 18 órakor a pilismaróti református temetőben kerül sor.
Konyorcsik János 1926. április 18-án született Pesterzsébeten, Koniorczyk néven. 1956-ban a Képzőművészeti Főiskolán Mikus Sándor, Beck András és Pátzay Pál tanítványaként kapott diplomát. 1957-től a Pilvax csoport tagja. 1958-tól 1966-ig a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának elnöke, 1957 és 1986 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára, 1964-től 1986-ig vezető tanára. Művészetének elismeréseként kétszer kapott Munkácsy Mihály-díjat (1963, 1976), és elnyerte a vadászati világkiállítás nagydíját (1971).
Az önmagát lírai realista alkotóként definiáló szobrász köztéri munkái az ország számos városában megtalálhatók, saját maga ajkai bányászemlékművére, valamint portréira volt a legbüszkébb.
Főbb művei: Szántó Kovács János, Hódmezővásárhely (1956), Fuvolázó fiú, Royal Szálló (1961), Pihenő fiatalok (1962), Ódry Árpád, Ódry Színpad (1964), Hopp Ferenc síremléke, Budapest (1965), Térdeplő (1968), Babij Jar (1969–1971), Madách emlékére (1970), A Mennyei Jeruzsálem (1970), Bőség kosara (1970), Bányászemlékmű, Ajka (1975), Hajdú katona, Hajdúböszörmény (1976), Anya gyermekkel, Mátészalka (1981), Perczel Mór, Cegléd (1985), Figurális díszkút (Hőgyész, 1987), Márai Sándor, Pozsony (2004).
(MTI)
origo.hu
„Román földre” ment „vendégségbe” Magyar Péter, akit végül a Szózat is a falhoz állított
