Az idei az első olyan szakképzési tanév, amikor több szakmában a hagyományos, 4-5 éves képzés mellett úgynevezett előre hozott szakképzés is indult. Ennek lényege, hogy az általános iskolát végzett tanulók a szakiskolában három szakképző évfolyam elvégzését követően szakmai vizsgát tehetnek, és 17 éves korukra szakképesítést szerezhetnek. Az eddigi gyakorlat szerint 4-5 évet kellett szakiskolába járniuk a fiataloknak, hogy szakmai vizsgát tehessenek.
Garai Péter hangsúlyozta: az előre hozott szakképzés tapasztalatainak feldolgozása alapján döntenek arról, hogy milyen mértékben és hogyan honosodjon meg a 9. osztályra épülő hároméves szakképzés.
Tartalmi elemek
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára már korábban jelezte: a kormány átalakítja a szakképzés rendszerét, és azt tervezi, hogy fokozatosan bevezeti a 9. évfolyamtól kezdődő hároméves szakiskolai képzési rendszert.
Garai Péter a tervekről elmondta: a kamarával közösen tervezett feladatok többek között a gépészeti, az építőipari, a kereskedelmi, a vendéglátó-ipari szakképesítések tartalmi elemeinek átdolgozása a gazdaság igényeinek megfelelően, valamint a szintvizsgák rendszerének kibővítése. Hozzáfűzte: a hiány-, illetve preferált szakképesítések körének meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok keretein belül történne.
A miniszteri biztos ismertette: megfontolják azt is, hogy a hároméves képzés végén letett szakmai vizsga után egyfajta gyakornoki rendszerben történő, egyéves továbbfoglalkoztatási rendszert vezessenek be. Ez gyakorlatilag a pályakezdő szakmunkás munkabérének támogatását jelenti maximum egy évre.
Nagy kihívás az 1 millió munkahely
Megszervezik a képzés felügyeleti rendszerét is, amely a gyakorlati és az elméleti oktatásra egyaránt vonatkozik – mondta Garai Péter. Emellett tervezik a szintvizsgák minél szélesebb körben történő bevezetését, mivel a tapasztalatok szerint ezek nagyon jó minőségellenőrzési módszerként működnek, valamint szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert vezetnének be – fűzte hozzá.
Czomba Sándor a tanévnyitón hangsúlyozta: a kormány azon célkitűzése, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremt, nagy kihívás, de nem megvalósíthatatlan feladat. Magyarországon jelenleg mindössze 500 000 ember vesz részt a termelésben, ráadásul az inaktívak és a munkanélküliek között 900 000 olyan ember van, akiknek semmilyen szakképesítésük nincs – mondta.
Az, hogy egy befektetés hová települ, az infrastruktúra és az adórendszer mellett attól is függ, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő minőségű és mennyiségű szakképzett munkaerő – emelte ki Czomba Sándor.
Ne az iskola közelsége döntsön!
Felhívta a figyelmet a pályaorientáció és a pályakövetés fontosságára, és hangsúlyozta: változtatni kell azon, hogy az iskola közelsége vagy épp a kollégium megléte befolyásolja a szakmaválasztást, nem pedig az, hogy valójában mi szeretne lenni, és miben lát alternatívát, perspektívát a diák.
Elmondta: a szakképzési rendszert azért kell átalakítani, mert a jelenlegi, 5-6 éves képzés után kiadott bizonyítvány mögött gyakran nincs a munkaerőpiacon, a gyakorlatban is értékelhető tudás. Czomba Sándor ismét megerősítette, hogy – elsősorban a manuális készségeket igénylő szakmákban – a képzési idő rövidítését, valamint a gyakorlatorientált képzés megerősítését tervezik.
Madarász Sándor, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium politikai főtanácsadója a készülő új közoktatási törvényről szólva elmondta: a törvényt 2011 tavaszára tervezik elfogadni, és bevezetése a jövő tanévtől fokozatosan történne. Hangsúlyozta: a törvény egyik mottója a „megőrizve megújítani” lenne, és deklarálnák, hogy a pedagógusok kezében van a jövő. A törvény – amelyet kerettörvényként terveznek kidolgozni – a szülő, a diák és a pedagógus összhangjára, közös érdekeik megjelenítésére is hangsúlyt helyezne.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!