„A Magyarországon jelen lévő Suzuki és a Mercedes-Benz is a kisebb autók gyártására koncentrál, az Audi pedig a környezetbarát motorok előállítására fókuszál. Ez nagyon jól illeszkedik az új trendek közé, megteremtve az alapot az iparág növekedéséhez az országban. Ráadásul ezek a kulcsszereplők magukkal húzzák az alkatrészgyártó és beszállítói szegmenst is, amely az egész iparág számára pozitív kilátásokkal kecsegtet” – mondta a közlemény szerint Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adópartnere. Magyarország mára meghatározó nettó exportőrré vált az autógyártásban, a helyi kereslet kétszeresét gyártják az országban. Ez pedig tovább nő majd, ha a tervek szerint 2012-ben megkezdi a termelést a Mercedes-Benz kecskeméti gyára.
Az Ernst & Young jelentése szerint a Közép- és Kelet-Európában működő autógyárak kevésbé érezték meg a válságot, mint a nyugat-európaiak. Ennek oka, hogy a régióban többségében kisméretű autókat gyártanak, amelyek iránt a kereslet Európában nem esett vissza olyan mértékben, mint a felső kategóriásoké, köszönhetően egyebek mellett a több országban bevezetett „roncsprémium” programoknak. A régióban a személygépkocsi-gyártás azonban még így is 25 százalékkal csökkent 2009-ben a 2008-as csúcshoz képest. Az előrejelzések szerint pedig csak 2012-re sikerül majd újra elérni a két évvel ezelőtti mutatókat.
A magyar piac legnagyobb szereplője továbbra is a Suzuki, mind a gyártást, mind az eladást tekintve. 2009-ben a cég mintegy 120 ezer autót gyártott Magyarországon, ebből több mint 13 és fél ezret értékesített a magyar piacon. A gazdasági krízis miatti csökkenő kereslet azonban a Suzuki eladási mutatóin is meglátszik – mutat rá a jelentés. Az egyik legnagyobb magyarországi exportőrt, az Audit is érzékenyen érintette a válság, amely egyrészt a cég prémium kategóriás szerepéből adódik, másrészt hogy a Magyarországon gyártott motorok célországai főként Európa válság sújtotta régióiba tartoznak.
A tanulmány azt is kiemeli, hogy a forint gyengülése az euróval szemben az autóiparban is komoly versenyelőnyhöz juttatja Magyarországot, például a szintén jelentős gépjárműgyártással rendelkező Szlovákiával szemben. A versenyképességet növeli az is, hogy a magyarországi bérköltségek továbbra is elmaradnak például a lengyeltől és a csehtől, különösen igaz ez a szakképzett munkásokra. Ezzel együtt a termelékenység magasabb, mint például az alacsonyabb bérszínvonallal rendelkező Romániában. Ráadásul a földrajzi adottságoknak köszönhetően a magyar cégek a szomszédos nyugat-balkáni országok EU-csatlakozásával is versenyelőnyre tehetnek szert.
Az Ernst & Young tanulmánya azonban arra is rámutat, hogy túl vagyunk az elmúlt években tapasztalt autóipari beruházási fellendülésen. A régió pedig kimaradhat a jelenleg folyó lendületes innovációs hullámból, amely a hibrid és elektromos autók gyártására koncentrál. Ennek okai között szerepel, hogy a fogyasztók nagy többsége egyelőre nem foglalkozik a környezetvédelmi szempontokkal, és rendkívül visszafogott a szabályozási ösztönzés is – áll a közleményben.
(MTI)
origo.hu
„Román földre” ment „vendégségbe” Magyar Péter, akit végül a Szózat is a falhoz állított
