A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a gazdálkodók 1 millió 50 ezer hektáron vetették el a búzát, ebből mintegy 980 ezer hektárt takarítottak be, 3,7 tonnás hektáronkénti termésátlaggal, az összes területhez képest pedig a termésátlag 3,2 tonna körül van. Ez 3 százalékkal kisebb, mint tavaly és 11 százalékkal kisebb az elmúlt 5 év átlagánál.
A búzatermés mintegy 57 százaléka magyar szabvány szerinti érkezései búza, 42 százaléka pedig takarmánybúza, de a takarmánybúza jelenleg euro minőségűnek felel meg. Az euro minőség az, amelynek paraméterei az intervenciós felvásárlás feltételeinek megfelelnek. Az idei búzatermés 1,3 százaléka lényegesen rosszabb minőségű, ami egyéb célra, ipari felhasználásra használható. A búza minősége a legjobb Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Somogy megyében, Hajdú-Bihar, Heves, Szolnok és nem utolsó sorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében azonban adódtak gondok a minőséggel, de ez érthető is a vízkárok miatt – hívta fel a figyelmet a főtitkár.
Magyarországon jelenleg keresleti gabonapiac van, az árak nem mozdulnak, az előző évi 30 000-32 000 forintos tonnánkénti árakhoz képest ugyanakkor jelentősen növekedtek az utóbbi időben, most 48 000-51 000 forint között alakulnak. A Magosz sérelmesnek tartja, hogy az év elején a gazdákra kényszerített értékesítési szerződésekben meghatározott árak lényegesen alacsonyabbak a mostani piaci árnál, s a felvásárlók nem emelték az árakat. Két éve a napraforgó esetében utólag érvényesítették az áremelkedést, módosították a szerződéseket – emlékeztetett Obreczán Ferenc. Ma azonban még az is gondot jelent, hogy a felvásárlók nem fogadják el a mostoha időjárás miatti terméskiesés következtében kiállított vis maior igazolásokat a gazdáktól, a kétoldalú szerződésekre hivatkozva.
A Magosz főtitkára ugyanakkor határozottan cáfolta azokat a vélekedéseket, miszerint Magyarországnak le kellene állítania gabonaexportját. „Erre nincs szükség” – mondta Obreczán Ferenc, utalva arra, hogy a belső fogyasztás mellett minden bizonnyal jut kivitelre a magyar búzából, importra pedig nincs szükség. Egyelőre nem érzékelhető, hogy annyira nagy mennyiségű gabonát vittek volna ki, ami az importstopot indokolná, a magyar gabona minősége pedig különben is lényegesen jobb, mint a környező országok terméséé – tette hozzá. Obreczán Ferenc visszautasította azokat a véleményeket is, amelyek szerint a kenyér árát jelentősen a gabona drágulása emelné meg. „A számításokat figyelembe véve 22-25 százalékot tesz csak ki a kenyér árában a liszt ára, tehát a liszt árának a 30-40 százalékos növekedése a kenyér árában nem számottevő. Amennyiben a liszt ára a kilogrammonkénti 45-50 forintról 70 forintra emelkedik, a különbözet nem indokol drasztikus kenyérár-emelkedést” – fogalmazott.
A belvíz még most is nagy területeket borít az országban, ami hátráltatja az őszi munkák elvégzését – hívta fel a figyelmet a Magosz főtitkára. Ennek következtében pedig – mondta – a gabona vetésterülete 2011-ben drasztikusan le fog csökkenni. A csatornarendszerek karbantartását, a vízelvezetést éveken keresztül elhanyagolták, az idei, szokásosnál csapadékosabb esztendőben ez világosan kiderült. Ezen a téren hatékonyan kell lépni – hangsúlyozta.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
