Mint írták, a világtalálkozón – amelynek középpontjában az idén a hús állt – 33 ország 64 intézményéből 109 szerző előadásait ismerhette meg a hallgatóság, a jelenlévőkön kívül videokonferencián mintegy 300 magyar és külföldi pontról kísérhették figyelemmel az előadásokat. Jövőre a világtalálkozó témája a tejtermékek, két év múlva pedig a zöldség és gyümölcs lesz. A világtalálkozóhoz kapcsolódóan vidéki városban élelmiszer-bemutatókat és -bajnokságokat tartottak. Szegeden a vadételek, vadkülönlegességek, Mezőkövesden a szalonna, tepertő, zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Szigetváron a disznósajtok, kenőmájasok, Hortobágyon a halak és halkészítmények, valamint a marhahúsok és húskészítmények, az erdélyi Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a birkahúsból készült ételek keltek versenyre. A nyertesek az augusztus 21-i gálarendezvényen, Budapesten vehették át az oklevelüket.
Közölték: a fenntarthatóság gondolatát hivatott szolgálni a Budapesti Charta, amelynek első szövegtervezetét a világtalálkozó záró napján vitatták meg, ám olyan sok érdemi hozzászólás érkezett, hogy a résztvevők úgy döntöttek, egy héttagú nemzetközi bizottságot alakítanak a végleges szöveg kialakítására. A Budapesti Chartát így 2011-ben terjeszti a bizottság a tervezett II. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó résztvevői elé. A közlemény szerint a fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a „talajművelés-növénytermesztés-állattenyésztés-húsfeldolgozás-ételkészítés-hulladékkezelés” lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
