Sárközy: Az irány jó, a versenyképesség felé vezet

Alapvetően egyetért a kormánytöbbség kisebb és versenyképesebb állam és közszféra érdekében tett lépéseinek irányával Sárközy Tamás jogászprofesszor, egyetemi tanár, aki a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában nyilatkozott az államigazgatás és a közszféra átszervezéséről hétfő este. Az állami szféra átalakítását fontosnak tartó szakember szerint számos cél nem új keletű, ám a kétharmados törvények miatt ezeket eddig nem lehetett megvalósítani. Most szerinte sokkal nagyobb lehetőség van a közszférát érintő javaslatok átültetésére.

A versenyképes állam megteremtése felé tett lépésekként értékelte a kormányzat és a parlamenti többség kisebb közszféra érdekében hozott több döntését – például az önkormányzati képviselők létszámának csökkentését, a kevesebb minisztériumot – Sárközy Tamás jogászprofesszor, egyetemi tanár a Duna Televízió stúdiójában. „Az iránnyal alapvetően egyetértek, más kérdés, hogy a megvalósítás módján lehet vitatkozni. A megvalósítás módja néha túl durva, néha a jogi technikákat is lehet kifogásolni. Alapvetően azonban az irány helyes és a versenyképesség felé vezet” – szögezte le Sárközy Tamás.

Van előnye az integrált tárcáknak

A nyolc minisztérium láthatóan kevés, és két év múlva ebből a nyolcból tíz lesz – vélte a szakember. Némely tárca szerinte túl nagyra sikeredett, nem tudja átfogni a saját területét. Erre abból is lehet következtetni, hogy időről időre új kormányzati és miniszteri biztosok jelennek meg. Az egyik túlzott méretű tárcának éppen a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát tartja, mondván: az egészségügy, a kultúra és az oktatás problémái nem vonhatók egy kalap alá. A másik a Nemzetgazdasági Minisztérium. „Helyes ugyan a pénzügynek és a gazdaságstratégiának az összefogása, de számos reálgazdasági terület valahol a fejlesztési és a gazdasági minisztérium között van” – érvelt Sárközy Tamás.

Az összefogás azonban azt is célozza, hogy az érdekellentétek „belül” jelentkezzenek. Példaként említette az iskolai napi testnevelésóra ügyét. Ezt képviselte egyazon tárcán belül a sportállamtitkár, a szociális államtitkár, a másik oldalon ott volt az „oktatási társaság”, amely ezt nem akarja és „lefújta”. Ez példa arra a professzor szerint, hogy a konfliktusok egy minisztériumon belül jelennek meg és nem mennek el kormányzati szintig – ez az integrált minisztériumok legnagyobb előnye.

A kisebb állam korábban is cél volt

2006-ban elindult egy átszervezési folyamat a közszférában: a minisztériumok létszámának, az országos hatáskörű szerveknek és a háttérintézmények létszámának csökkentése megkezdődött, ami az ÁSZ-vizsgálat szerint is hozott eredményeket, ám a folyamat a kiélezett politikai légkörben megállt, és egyfajta visszarendeződés indult meg – tekintett vissza Sárközy.

Bizonyos lépéseket a szakmából többen is javasoltak már, például hogy nagy, integrált minisztériumok működjenek a „reszliminisztériumok” helyett, avagy csökkenjen a dekoncentrált szervek száma, illetve a kormánynak egységes területi szervei legyenek, szűnjenek meg a felesleges PPP-konstrukciók és az álkiszervezések – hangzott az érvelés.

2006–2007-ben a kormányzati apparátusban húsz-harminc százalékkal csökkent a szervek száma, és mintegy húszezer fővel az itt foglalkoztatottak létszáma. Viszont nem lehetett hozzányúlni az államszervezet többi részéhez – például az önkormányzati vagy a parlamenti képviselők számához – éppen a kétharmados törvények miatt. Most sokkal nagyobb lehetőség van a közszférát érintő javaslatok megvalósítására – vélte a jogászprofesszor.

Elbocsátások a közszférában?

Hány embert érinthetnek az esetleges elbocsátások a közszférában? – hangzott a Közbeszéd kérdése. Sárközy Tamás szerint erre ma nem lehet biztosan válaszolni. Az viszont tudható, hogy a magyar gazdaság ekkora közszférát – másfélszeresét a cseh közszférának – nem tud eltartani.

A terület átszervezésének célja egyébként sem az elbocsátás – vélte a professzor. Sokkal inkább a bürokrácia leépítése és így a vállalkozások levegőhöz juttatása a cél. Továbbá a színvonal növelése, az, hogy a magyar állam magasabb szinten tudjon közszolgáltatásokat nyújtani, s így nemzetközi versenyképessége növekedjen.

(Duna TV)