Túlhajszoltan, tartós stressz alatt él a mentők többsége

Túlhajszolt életet élnek az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kivonuló dolgozói, több mint negyedük elhízott – derült ki a mentők körében két évvel ezelőtt végzett, a közelmúltban véglegesen kiértékelt felmérésből, amelynek készítői a gyakoribb szűrővizsgálatokban és a mentődolgozókról való gondoskodás magasabb fokában látják egészségi állapotuk javulásának jövőbeni lehetőségét.

„A mentődolgozók túlhajszoltsága a stresszből ered, de a mentális egészségi állapot következményein túl jelen van körükben a túlzott dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás és az elhízás mint életmódi kockázati tényező. A fizikai egészségi problémák között pedig a gerincpanaszok és a fejfájás jelenik meg, amelyek más tényezőkkel együtt tartósan képesek korlátozni a dolgozók egy részének napi munkavégzését” – mondta Betlehem József, az önkéntes válaszadáson alapuló felmérést végző Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara sürgősségi ellátási tanszékének vezetője az MTI-nek pénteken.

A 364 mentődolgozó anonim részvételével készült adatfelvétel arról tanúskodik, hogy a mentőgépkocsi-vezetők és a másodállásban fizikai munkát végző mentődolgozók rosszabbnak ítélik egészségi állapotukat a mentőorvosokéhoz, a mentőtisztekéhez és a mentőápolókéhoz képest. Megkérdezésükkor túlhajszoltságról és arról számoltak be, hogy kevés idejük jut magukra és a családjukra.

Betlehem József utalt arra, hogy ilyen felmérést korábban nem végeztek Magyarországon annak ellenére sem, hogy a téma fontosságára több hazai közlemény is felhívta a figyelmet. „Nemzetközi szinten felismerték: a mentődolgozók a lakosság egészéhez és az egészségügyi alkalmazottakhoz képest is fokozottan vannak kitéve egészségi problémák megjelenésének. Szinte minden a körükben végzett vizsgálat bizonyítja, hogy munkájuk rendkívül stresszes, érzelmileg megterhelő.

A mentőket gyakran érik fenyegetések, inzultusok erőszakos, érzelmileg labilis betegek részéről, emellett gyakran szembesülnek érzelmileg felkavaró halálesetekkel. „A pszichés nyomás miatt gyakran alakul ki náluk poszttraumatikus stressz-szindróma, melynek megelőzésében és gyógyításában a munkáltatónak is van, lenne szerepe” – mutatott rá a tanszékvezető.

Betlehem József megjegyezte, hogy a mentésben dolgozók egészségi állapota mind fizikális, mind mentális értelemben mára rendkívül fontos kérdéssé vált a világ számos fejlett országában, hiszen megalapozott egészségügyi ellátást csak azok az emberek képesek nyújtani, akik maguk is egészségesek és fittek.

A kérdőívet kitöltő mentődolgozók 75,8 százaléka érezte túlhajszoltnak, 22,8 százaléka nagyon zaklatottnak az életét, 67,6 százalékuk egészségi állapota valamilyen szinten, 4,1 százalékuké pedig gyakran akadályozza őket mindennapi tevékenységük ellátásában.

(MTI)