A szolgáltatók 1-2 éven belül hibrid set top boxokat fognak adni az előfizetőiknek, amelynek segítségével egyszerre elérhető lesz a kábeltévé, a digitális műhold és az IPTV is; viszont ez a technológiai integráció a fogyasztók sokkal jobb diverzifikálását igényli – mondta Schneider Henrik a digitális médiáról tartott előadásában. Nem az ideális digitális szolgáltatáscsomagot kell megalkotni, hanem a fogyasztói csoportokat kell elkülöníteni, és a csoportokat kell jobban kiszolgálniuk a szolgáltatóknak – tette hozzá.
A televíziózási szokásaikat tekintve aktív és passzív tévénézőket lehet megkülönböztetni; előbbiek igénylik az adások megállítását, illetve visszatekerését és felvételét, míg utóbbiak mindennap csak egy adott időben néznek tévét – mondta az előadó. A távközlési és média szektor vezetési tanácsadója úgy fogalmazott: „forradalmi változások zajlanak” a digitális médiában ma Magyarországon, amelyek egy részét jelenti csak a technológiai újdonságok bevezetése, másik része a méretek növekedésével járó átalakulás, azaz a globalizáció. Ez az átalakulás Schneider szerint más iparágakban már lezajlott, ezért tanulhat a digitális média például az élelmiszeripartól is.
A jövőben Magyarországon a médiaiparban nem a tartalom terjesztésének technológiai korlátaival kell szembenéznie a szolgáltatóknak és a fogyasztóknak, hanem a jogi-, gazdasági akadályokkal. A gazdasági és jogi érdekeknek az ütközése okozza majd azt a problémát, hogy egy adott tartalmat a tulajdonosa nem minden platformon tesz majd elérhetővé. „Ez a fajta protekcionizmus vezethet a globális vagy centralizált médiapiac kialakulásához is” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a globális szereplők egyre inkább kiszoríthatják a piacról a helyi médiát, amint azt a kábeltévé-társaságok példáján már megfigyelhettük Magyarországon is. Véleménye szerint azonban az előfizetett tartalom egy adott eszközre való korlátozása hosszú távon nem tartható.
(mti)

Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon