Kormánypárti és szocialista képviselők is úgy vélték, hogy a zárszámadás pontos képet fest a tavalyi folyamatokról, a Jobbik és az LMP képviselője azonban az átláthatóságot hiányolva jelezte: nem fogják megszavazni a javaslatot.
A fideszes képviselők közül többen firtatták, hogy miért nem teljesült egyetlen költségvetési előirányzat sem, és ezért terhel-e valakit felelősség. Bathó Ferenc rendkívül nehéznek nevezte a tavalyi évet az államháztartásban, és emlékeztetett rá: a 2009-es költségvetési törvény összeállításánál eredetileg 1 százalék körüli gazdasági visszaeséssel számolt a kormány, erre tervezte a bevételi, kiadási oldalt.
Februárban módosította a várható visszaesés mértékét 3–3,5 százalék körülire, és ennek megfelelően módosultak a főbb számok. Májusra azonban világossá vált, hogy a helyzet még rosszabb: akkor tervezték át 6,7 százalékos gazdasági visszaesésre a költségvetést. Így a költségvetés főbb számait a bevételi és a kiadási oldalon is jelentősen korrigálni kellett.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke emlékeztetett rá: az ÁSZ tavaly többször is felhívta a figyelmet a kiadási és bevételi számok teljesülésének kockázataira. Üdvözölte, hogy a rendszerhibákat a kormány a jövőben megpróbálja elhárítani, és külön kiemelte a vagyontörvényi előírások betartása és a belső kontrollrendszer hiányosságait.
Dancsó József (Fidesz) az államadósság növekedésének prognózisát, a devizakitettség alakulását firtatta. Babák Mihály (Fidesz) pedig arra volt kíváncsi, hogy miért nem teljesült egyetlen tervszám sem.
Bathó Ferenc ismertette: a jelenlegi államadósságszint jelentős terhet ró a költségvetésre, a kamatteher ezer milliárd feletti. Annak érdekében, hogy ez ne nőjön tovább, az államháztartási hiányt keretek között kell tartani. Elemi érdeknek nevezte a helyettes államtitkár a forintfinanszírozás növelését és azt, hogy visszaálljon a 30/70 százalékos deviza-forint finanszírozási arány. Kifejtette azt is: azért nem teljesült egyetlen előirányzat sem, mert 2008 őszén nem lehetett látni a 2009-es folyamatokat.
Ezt erősítette meg Szekeres Imre (MSZP) is hozzászólásában, hangsúlyozva: a pénzügyi rendszer stabilitása csak az IMF és az EU hitelkeretével volt biztosítható. Dancsó József szerint azonban a tervszámoktól való jelentős eltérés és a válságra adott válaszok is a szocialista kormány alkalmatlanságát tükrözik.
Rozgonyi Ernő (Jobbik) abszurdumnak nevezte a zárszámadási javaslatot, mivel az átláthatóság nyomait sem találta meg benne, és hiányolta az ok-okozati megvilágításokat, ezért jelezte: nem fogják megszavazni a törvényt.
Babák Mihály szerint 2008 őszén Magyarországnak saját belső pénzügyi válsága volt, és ennek a következménye a 2009-es pénzügyi probléma. A magyar költségvetés mintegy 7-8 éves felelőtlen gazdálkodást tudhat maga mögött, ennek volt egyenes következménye a 2009-es helyzet, amelyet súlyosbított a globális válság is – tette hozzá. Úgy vélte, az elmúlt két ciklusban a kormánynak nem volt gazdaságpolitikája. Ma sem lehet tudni – véleménye szerint –, hogy az előző kormány mire mennyi pénzt költött, ezt tükrözi a zárszámadás is.
Veres János (MSZP) szerint a törvényjavaslat megfogalmazása korrekt, precízen mutatja be a 2009-es folyamatokat, ezért támogatható. Ugyancsak korrektnek nevezte az ÁSZ jelentését a javaslatról. A korábbi pénzügyminiszter hangsúlyozta: szemben az ellenkező véleményekkel a kormány időben felismerte a válság jelentette problémát 2008 őszén, és helyes lépéseket tett.
Pósán László (Fidesz) szerint a zárszámadás szomorú, de valós képet fest. Vágó Gábor, az LMP képviselője azonban szintén az átláthatóságot, az igazságosságot és a fenntarthatóságot hiányolta a javaslatból, ezért jelezte, hogy az LMP nem fogja megszavazni. Babák Mihály figyelmét pedig arra hívta fel, hogy véleménye szerint az Orbán-kormány hasonlóan koncepciótlannak tűnik, mint a Bajnai-kormány volt.
A bizottság többségi véleménnyel általános vitára alkalmasnak találta a dokumentumot.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor üzent Bukarestnek: csak egy feltétellel működne együtt az új román elnökkel
