A tanácskozás középpontjában XVI. Benedek pápa tavaly kiadott harmadik enciklikája állt. A Caritas in Veritate (Szeretet az igazságban) című egyházfői körlevél arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a globalizációnak nagyobb figyelmet kell szentelnie a szegények nélkülözésére a világméretű gazdasági válságban. A brüsszeli konferencián – amelyen felszólalt Surján László, a KDNP EP-képviselője is – az egyik bevezető beszédre felkért Tőkés hangoztatta: a modern, integrált fogyasztói társadalom és a globalizáció időszakában a korábbiaknál is súlyosabb kihívások állnak az emberiség előtt, dehumanizáció fenyeget. Az egyház viszont az emberiség javát szolgálja – emelte ki az erdélyi magyar EP-képviselő, korábbi református püspök.
A terjedő globalizáció egyre nehezebbé teszi a szegények életét, de semmit nem tesz a szegénység, éhezés, társadalmi egyenlőtlenségek ellen – fogalmazott Tőkés, aki képviselőként egyebek között az egyházak témájára összpontosít. Hangoztatta, hogy a konferencia előrelépést jelent az EU intézményes reformjait tartalmazó Lisszaboni Szerződés gyakorlatba iktatásában, hiszen a dokumentumban az EU elkötelezte magát az egyházakkal folytatott párbeszéd mellett. A konferenciát az EP kereszténydemokrata frakciójának elnöke, Joseph Daul nyitotta meg, aki leszögezte, hogy a képviselőcsoport az egyetemes üzenetet hordozó enciklikát kulcsdokumentumnak tekinti a globalizáció negatív következményeiről folytatott vitában. Ő is kiemelte, hogy a társadalmi párbeszéd során nem szabad megfeledkezni az egyházakról és azok szerepéről.
Daul egy kis kitérőt téve arról is beszélt, hogy a politikai vitákban frakciója igyekszik elmagyarázni a lakosságnak (és ebben az egyházak támogatására is számít): a populizmus politikája nem előre viszi az ügyeket, hanem hátra. Hozzátette: harcolni kell a szélsőségek ellen is, mert nem ott lehet megtalálni azokat értékeket, amelyeket a vallások hirdetnek.
(MTI)
origo.hu
Gyilkosság Dunakeszin: autóban találták meg a férfi holttestét
