A külügyminiszter a fideszes és MSZP-s társelnöklettel tartott ülésről szólva újságíróknak azt mondta: alapvető integrációs kérdésekben vannak véleménykülönbségek, de az elnökségi feladat sikeres ellátása ügyében „úgy érzékeltem, valamennyi párt képviselői között egyetértés áll fenn”. Egyetértés van abban, hogy az EU-elnökség össznemzeti ügy, hiszen az egész ország sikeréről vagy sikertelenségéről lehet szó – tette hozzá.
Az unióval összefüggésben a kormány és az ellenzék között a legtöbb kérdésben egyetértés van, van azonban olyan politikai párt, amelyik nem osztja az erősebb, egységesebb Európa tételét, és olyan, amelyik kevésbé nézi jó szemmel a gazdaságpolitika erőteljesebb koordinációját – mondta a külgyminiszter az MTI kérdésére válaszolva.
A legfontosabb magyar érdek szerinte az, hogy Európa erősödjön, sikeresebbé és egységesebbé váljon, ezért – hangsúlyozta – a magyar EU-elnökség fő célja ennek segítése. Úgy fogalmazott, hogy „a magyar és az európai érdekek most nagyon jelentős mértékben egybeesnek”. Ezek között említette a kilábalást a gazdasági válságból, a növekedést, a munkahelyteremtést, továbbá a jelenlegi agrár-, kohéziós és energiapolitika fenntartását.
Arról is beszélt, hogy léteznek különleges magyar megfontolások, amelyeket „természetesen érvényesítenünk kell”, de elsősorban olyan érvrendszerrel, amely beilleszti a magyar szempontokat az EU-integrációs érdekek rendszerébe.
Kitért arra, hogy Magyarország fontosnak tartja a társadalmi integráció témáját, „többet fogunk beszélni a gyermekszegénységről, a roma populáció beilleszkedéséről”. Lényegesnek mondta, hogy a Duna-stratégiát – amelynek környezetvédelmi, energetikai, közlekedési, infrastrukturális és kulturális örökségi összefüggései is vannak – a magyar elnökség alatt fogadják majd el, hangsúlyozva, „ez nagyon nagy alkalom (...), megjelenik végre a közép-európai dimenzió”. Kiemelte: Európa erőssége a kreativitás, amely mögött nyelvi, kulturális sokszínűség áll, az Európa lényegéhez tartozó lokális nyelvi, kulturális elemeket erősíteni kell.
A munkacsoport a megbeszélések eredményeként konszenzusos állásfoglalást fogadott el, amelyben egyebek között felkérte a kormányt: a testület következő ülésén mutassa be a 2011 első fél évében esedékes EU-elnökségi költségvetés tervezetét. A testület – amely megbeszélést folytatott a magyar EU-elnökség legfontosabb feladatairól, az elnökség arculatáról, továbbá többek között az EU-elnökség kommunikációs kérdéseiről és költségvetéséről – azt is kérte a kormánytól: a testület novemberi ülésén adjon tájékoztatást a nem miniszteri szintű eseményekről, és ismertesse az elnökséghez kapcsolódó kommunikációs és kulturális programok végső tervezetét.
Balla Mihály, a munkacsoport fideszes társelnöke a megbeszélés után úgy nyilatkozott: vannak bizonyos nézeteltérések a legfontosabb soros elnökségi célokat illetően, de az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy az EU-elnökségi feladatok sikeres ellátása össznemzeti cél.
Az MSZP-s társelnök, Mesterházy Attila távollétében Szabó Vilmos képviselő megerősítette: a parlamenti pártok között töretlen az egyetértés abban, hogy a magyar EU-elnökséget sikeresen kell lebonyolítani. Kielégítőnek nevezte az EU-elnökséggel kapcsolatos kormányzati tájékoztatást.
Balczó Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese elmondta: pártja is abban érdekelt, hogy az EU-elnökségi fél év sikeres legyen, az ország jó arcát mutassa, a Jobbik azonban nem ért egyet a kormány EU-elnökségi céljainak sorrendjével, illetve hiányosnak tartja a meghatározott feladatokat. Az ellenzéki politikus kifejtette: nem tartja helyesnek, hogy a gazdasági válságból való kilábaláshoz megerősítsék az úgynevezett gazdasági kormányzást az unióban, mert ez szerinte az ország gazdasági önrendelkezésének feladását jelentené.
(MTI)
