A vándorgyűlés több szakmai előadását is meghallgató államtitkár előadásában hangsúlyozta, a magyar gazdaság nem működhet úgy, ahogy eddig működött, ezért komoly szemléletváltásra van szükség. A nemzeti energiastratégia kidolgozásában aktív szerepvállalásra kérte fel a vándorgyűlés résztvevőit, hangsúlyozva, hogy még semmi nem dőlt el. Elmondása szerint az energiapolitika céljainak megvalósulását ösztönző Széchenyi-terv még nyitott, mert a vitairatra beküldhető javaslatok határideje ugyan szerdán lezárult, de most kezdődik el a prioritások kiválasztása és a tényleges pályázati kiírások kidolgozása.
A körvonalazódó energiastratégiáról annyit árult el, hogy új megállapodásokon fog alapulni, amelyben szerepet kap a természeti és társadalmi erőforrások megújulása, visszapótlása is, de tisztességes és méltányos profitlehetőséget biztosít az energiaszektor számára is. Ez azt jelenti, hogy nagyon érzékeny területekbe is bele kell nyúlni az elkövetkező hónapokban, és egyebek közt újra kell gondolni a kötelező átvételi rendszer működését, átvételi árait is – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: úgy kell az új alkukat megkötni, hogy a hazai vállalkozói háttér is a lehető legtöbbet tudjon profitálni belőle, a lehető legtöbb munkahelyet megteremtve. „Az energiagazdálkodásban, az energiapolitikában véget ért a ritka forintok ideje, és eljött a sűrű filléreké, amelyekért le kell hajolni még akkor is, ha ez fáradságos munka” – fogalmazott előadásában Bencsik János. Mint kifejtette, drága hitelekkel nem lehet a jövőben szolgáltatásokat fejleszteni, mert annak a költségeit bele kell építeni a szolgáltatások árába, ami a szolgáltatásokat fogyasztók versenyképességét rontja.
Megbomlott az egyensúly
Az államtitkár a legfőbb problémának nevezte, hogy a gazdaság túlterjeszkedett saját rendszerbeli határain, és saját profitérdekein túl nem foglalkozik sem a természeti környezet megújulásával, sem a közösségi erőforrások újratermelésének szükségletével. Ahhoz, hogy ezt a megbomlott egyensúlyt helyre lehessen állítani egy eladósodott országban, hatékonyabban kell gazdálkodni a belső erőforrásokkal, ami takarékosságot, spórolást vagy innovatív módon fellelt többletforrásokat jelent. Amíg Ausztria két és félszer kevesebbet költ egy négyzetméternyi épület energetikai költségeire, mint Magyarország, nem lehet versenyképes a hazai gazdaság – mondta Bencsik János.
Növelni kell a hatékonyságot
Mint kifejtette, a kormányprogramban megfogalmazottak szerint az építésgazdaság és az energiagazdaság területén van lehetőség arra, hogy a vágyott egymillió új munkahelyből minél több megteremtődjön. Ezt támasztja alá az új Széchenyi-terv vitairata is, amelyben az érintett szakmai szervezetek is megfogalmazták véleményeiket, javaslataikat, és amely szerint négy olyan kulcsterülete van a gazdaságnak, amelybe érdemes közösségi forrásokat is beleinvesztálni. Ezek az egészség- és gyógyturizmus, a közlekedés, az otthonteremtés és a zöldgazdaság. Ez utóbbi az energiahatékonyságról és az alternatív energiában rejlő lehetőségek hatékonyabb kiaknázásáról szól. Ezeken a területeken lehet elérni a legtöbb kedvező változást. A hazai kis- és középvállalkozásoknak pályázati lehetőséget kell biztosítani, hogy be tudjanak kapcsolódni az új programokba – tette hozzá az államtitkár. Bencsik János szerint rendszerben kell gondolkodni a súlypontok közös kijelölésével. Az egyik legfontosabb súlypontnak az energiafelhasználás hatékonyságának javítását nevezte az alternatív energiaforrások leghatékonyabb kiaknázásával.
(MTI)
origo.hu
Illik vagy nem illik? Tesztelje tudását kvízünkkel!
