Sem a hazai beszállítói hányad erősítése, sem az itteni nyereség-visszaforgatás nem mondható ki törvénnyel, hiszen a tőke szabad áramlása az EU- és az OECD-normáknak megfelelően is szabad. Viszont azért cserébe, hogy a magyar állam támogasson egy magyarországi beruházást, tárgyalni és kooperációs szerződést aláírni tudunk – mondta Becsey Zsolt. Az államtitkár hozzátette: kooperációs szerződést kötnek minden nagyobb hazai beruházóval, ahol a külföldiek felvázolják, hogy milyen beszállítói lehetőségek vannak, itthoni oldalról pedig próbálnak minél több lehetséges magyar érdeklődőt felvonultatni.
Az állam is segít
Becsey Zsolt szerint az állam elsősorban vásárokra vinné el a magyar vállalkozásokat, prezentációkat nyújtana nekik, továbbá nyelvi segítséget, hogy képesek legyenek egy nagy külföldi vállalattal tárgyalni. Azonban másra is szükség van a beszállítói szokásjogok alapján: például likviditási hitelre, hiszen a nagy cégek a beszállítóiknak rendszerint utólag fizetnek. „Ha nagyon sok hazai vállalat alkalmas is technológiailag a beszállítói szerepre, nincs 4-6 havi likviditása, tehát itt be kell lépni az állami intézményrendszernek, elsősorban a fejlesztési banknak, hogy ebben segítsen” – jegyezte meg az államtitkár.
Kritériumok a befektetők felé
Jó befektető egyébként Magyarország számára az, aki „nem rombol”, tehát olyan területre érkezik, ahol nincs már létező jelentős magyar termelés vagy kiskereskedelmi kultúra, avagy aki úgy bővíti az ország exportkapacitását, hogy húz magával teljes iparágakat. Az is fontos, hogy magyar beszállítókat alkalmazzon, tehát magyar vállalatoknál generáljon hosszú távon bevételeket és foglalkoztatást. A nyereségét pedig minél nagyobb hányadban fektesse be ismét Magyarországon – sorolta a kritériumokat Becsey Zsolt.
A magyar export nyolcvan százalékát külföldi tulajdonú, nálunk befektető vállalatok adják, csak húsz százalék a tradicionális kkv-k teljesítménye. Utóbbiak világgazdasági bekapcsolódási, versenyképességi kényszere is gyengébb – mondta a politikus, hozzátéve: ezért kell őket segíteni abban, hogy akár indirekt módon, beszállítóként, akár direkt módon, az állam segítségével jobban külpiachoz tudjanak jutni. „Erre van esély, mert sok jó ötlete van a vállalkozóinknak” – érvelt Becsey Zsolt.
Jó és reménykeltő példa
Az Audi sem a beruházási támogatás összegéért jött hozzánk – jegyezte meg Becsey Zsolt, hozzátéve, hogy az összeg az összberuházás volumenének 5-6 százalékát jelenti. Az Audi viszont hajlandó komoly k+f tevékenységet Magyarországra hozni, komoly beszállítói kooperációra készek. Ami lényeges: nemcsak összeszerelnek, hanem teljes gyártási folyamatokat telepítenek ide. Ez azért fontos – érvelt az államtitkár –, mert így nagyobb lesz a magyar hányad a termelésükben, pozitív lesz a jövedelemmérleg Magyarország számára, és tevékenységükben benne van a további bővítés is.
A magyar részvételről Becsey Zsolt azt mondta: már a mostani Audi-gyár menedzsmentjében is sok magyar van. Ezentúl egy külön beszállítói programot és egy kooperációs szerződést írunk alá az autógyártó vállalattal. „Merem remélni, hogy ez azt jelenti, akár az első körben, akár a másodikban – a beszállítók beszállítóinál – rengeteg magyart fognak alkalmazni. Létrehoznak egy duális képzési központot, szinte egy Audi-tanszék jön létre a győri egyetemen. Nagyon komoly tevékenységbe tudunk bekapcsolódni” – szögezte le Becsey Zsolt nemzetgazdasági államtitkár, aki szerint az első teljes termelési év az új gyáregységben 2013-ra vagy 2014-re tehető biztosan.
(Duna TV)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
