Az ombudsman hadat üzent az álkisebbségi önkormányzatoknak

A kisebbségi ombudsman szerint a jövőben ki kellene zárni az álkisebbségi önkormányzatok megalakulásának lehetőségét. Ezek a testületek azoktól a képviseleti szervektől vehetik el az állami támogatás jelentős részét, amelyek ténylegesen a kisebbségi közügyek ellátására jöttek létre – mutatott rá Kállai Ernő az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az október 3-i települési kisebbségi választásokról készített jelentésében egyebek mellett azt írta, hogy a választás eredményeként minden előzetes várakozást meghaladóan nőtt a települési kisebbségi önkormányzatok száma. Utalt arra, hogy az ország 1689 településén 2313 kisebbségi önkormányzatot választottak meg eredményesen, ami jelentős, 13 százalékos növekedést mutat az előző ciklusbeli választásokhoz képest.

Kállai Ernő hivatalból indított vizsgálata során a választás valamennyi szakaszát áttekintette, így a választási előkészületeket, a kisebbségi választói jegyzékek összeállításának folyamatát, a jelöltállítást, a kampányt, a szavazást és a választási eredményeket. Az ombudsman szerint a vizsgálat azt igazolta, hogy a választás teljes folyamatában találhatók olyan elemek, amelyek törvényi változtatást igényelnek a kisebbségek önkormányzáshoz való jogának biztosítása érdekében. Kállai közölte, gondot jelentett, hogy a kisebbségi közösségeknek nem volt lehetőségük érdemben közreműködni saját választópolgáraik jegyzékbe vételében. Arra is rámutatott, hogy a törvényi szabályozás kizárólag a kisebbségi közösségek tagjai számára teszi lehetővé a kisebbségi választásokon való részvételt, ám ez a követelmény – a szükségjogi garanciák hiányában – nem érvényesül a gyakorlatban. „Továbbra is marad tehát a kérdés: ki számít ma Magyarországon egy kisebbségi közösség tagjának, és ki élhet azokkal a jogokkal, amelyek kizárólagosan a nemzetiségeket illetik meg?” – vetette fel az ombudsman.

Kállai szerint a 2001. évi népszámlálás adatai azt valószínűsítik, hogy a kisebbségi önkormányzatok 8,6 százaléka olyan településen alakulhatott meg, ahol nincsenek jelen az állítólagosan képviselni kívánt közösségek tagjai. Az ombudsman szerint becsülni sem lehet azonban, hogy a kisebbségi választói jegyzékbe vett több mint 228 ezer választópolgárból hányan tartoznak ténylegesen a 13 nemzeti vagy etnikai kisebbséghez. A jegyzék nem nyilvános voltából következően ugyanis a kisebbségi választópolgárok „láthatatlanok” maradnak, így azt sem lehet tudni, hogy ténylegesen kik választották meg a kisebbségi önkormányzatokat – fűzte hozzá. Kállai Ernő emlékeztetett arra is: már évek óta szorgalmazza a választási jogszabályok módosítását, és javaslatait eljuttatta az Országgyűlésnek és a kormánynak. A politikai döntéshozók azonban – mint írta – ennek ellenére sem tették meg a szükséges intézkedéseket, amelyek kizárhatták volna a kisebbségi önkormányzáshoz való joggal való nyilvánvaló visszaélés lehetőségét.

(MTI)