A szakértők úgy vélik, hogy a társadalomban tapasztalható elégedetlenség és felháborodás abból a szempontból jogos, hogy egyre drágábbak a létszükségleti cikkek, és emiatt egyre növekszik az infláció is. Ugyanakkor a gazdasági szakemberek nem tartanak sem államcsődtől, sem pedig egyéb komolyabb negatív következménytől, így éhség sem veszélyezteti az országot. Az árak emelkedése mégis aggodalomra ad okot: a nyári időszakhoz képest 10-50 százalékkal drágultak az alapvető élelmiszerek, de az előző év azonos időszakához képest 200-300 százalékos növekedésről is beszélhetünk.
A hivatalos előrejelzések szerint az idei GDP-növekedés eléri majd a 3,5-3,7 százalékot, miközben az infláció mértéke nem fogja meghaladni a 12 százalékot. Andrij Kljujev kormányfőhelyettes nemrégiben azt nyilatkozta, hogy Ukrajna szépen lassan kezd kilábalni a krízisből. Állítását a következő tényekkel próbálta bizonyítani: a gazdasági visszaesést sikerült megállítani, az év elejétől 5,5 százalékos GDP-növekedést könyveltek el, a gazdasági növekedés pedig 11,4 százalékos volt.
A kormányfőhelyettes az ország makrogazdasági mutatóiról beszélt, de az egyszerű emberek ennek ellenére azt látják, hogy az élelmiszerek ára az egekig szökött, miközben a jövedelmeik semmit sem változtak. A helyzet azért is érdekes, mert a hatalmas áremelések ellenére a dollár–hrivnya árfolyam a tavalyi évtől nem változott! Ennek megfelelően az emberek hivatalos és nemhivatalos jövedelmei nem nőttek olyan mértékben, hogy kompenzálják a növekvő kiadásokat.
Mikola Azarov kormányfő ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az élelmiszerek áremelése mesterséges folyamat és nincs semmilyen alapja. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy közeledik a helyhatósági választás, éppen ezért a politikusok addig mindent megtesznek, hogy valamennyire irányításuk alatt tartsák az árakat. Azt viszont nem lehet tudni, mi lesz novemberben. Elképzelhető, hogy újabb áremelések lesznek, sőt akár a kenyér ára is drasztikusan emelkedhet.
Elemzők szerint az áremeléseknek megvan az oka, mégpedig az agráripari szektorban: a mezőgazdasági termékek hiánya miatt. Annak ellenére, hogy Ukrajna el tudja látni önerőből a saját felhasználópiacát, mégis emelkednek az árak a külföldön tapasztalható rossz termések és a hiány miatt. Az ukrajnai termelők igyekeznek exportálni a búzát, ugyanis ezzel nagyobb haszonra tesznek szert, ha pedig itthon értékesítik, igyekeznek szintén magasabb árat szabni. A helyzet olyannyira komoly, hogy az állam a búza exportjának moratóriumán gondolkodik. Ezek után teljesen nyilvánvaló, hogy a választások után a kenyér ára 10-20 százalékkal emelkedni fog. A zöldségek és gyümölcsök terén ugyanez a helyzet: az ország önellátó, de az export sokkal jövedelmezőbb. Az árak emelése a növénytermesztésben pedig ahhoz vezet, hogy a hús ára is drágulni fog. Ezzel együtt egyre érezhetőbbé válik minden szektorban az orosz földgáz drágulása.
Szociológusok szerint a társadalom egyre negatívabban reagál ezekre a változásokra. A felmérések szerin az átlagos családok kiadásaik 40 százalékát fordítják élelmiszerre, így érthető is a felháborodás. Megoldások persze mindig vannak. Elképzelhető, hogy a társadalom kevesebbet fog költeni élelmiszerre, ez viszont ahhoz vezet, hogy a termelők visszafogják magukat. Ennek viszont a makrogazdasági mutatókra is kihatása lehet. Mikola Azarov elismerte, hogy a krízis előtti gazdasági állapotot még nem sikerült visszaállítani. Szakértők szerint rendkívül nehéz lesz megtenni ezt, főleg a hatalmas felhalmozott adósságok ismeretében.
(karpatinfo.net)

Szijjártó Péter elmondta, kik vásárolták az EU-ból a legtöbb orosz LNG-t