Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek mutatja be. A szertartáson XVI. Benedek pápa képviseletében a Vatikán szentté avatási kongregációjának prefektusa (a miniszteri rangnak megfelelő cím), Angelo Amato érsek is részt vesz.
Szőke János elmondta: Bogdánffy Szilárd 1911-ben született a Torontál vármegyei Feketetó községben. A temesvári piarista gimnáziumban érettségizett, elvégezte a nagyváradi papi szemináriumot, majd Budapesten teológiából doktorált. Tudása polihisztor jellegű volt: otthon volt a matematikában, értett a zenéhez, és beszélt latinul, románul, franciául, németül, pedig soha nem tanult külföldön.
Bogdánffy Szilárdot 1934-ben szentelték pappá, ezután az akkoriban összevont nagyváradi és szatmárnémeti papi szemináriumban tanított, s a nagyváradi premontrei gimnáziumban hittanár volt. E tevékenységének különös jelentősége volt a vallásilag és nemzetiségileg is kisebbségben lévő magyarság szempontjából – tette hozzá a szerzetes.
A második világháború idején Bogdánffy Szilárd számos zsidó üldözöttet mentett meg Nagyváradon. Erre úgy nyílt lehetőség, hogy az apostoli nunciatúrától kérhettek a püspökségek menleveleket, s ezzel a nagyváradi püspökség élt is – magyarázta az egyházi szakértő.
Kitért arra: a szovjet csapatok bevonulása után a Román Kommunista Párt képviselői megkeresték Bogdánffy Szilárdot, hogy álljon egy Vatikántól független román katolikus egyház élére, de ő ezt határozottan visszautasította.
Bogdánffy Szilárdot 1949 szeptemberében Patrick O’Hara érsek titokban szentelte nagyváradi püspökké a bukaresti apostoli nunciatúra kápolnájában. Röviddel ezután letartóztatták a püspököt, aki megfordult több börtönben is. A nagyenyedi fegyházban tüdőgyulladást kapott, s 1953. október 2-án meghalt. Az ottani rabtemetőt egy nagyobb panelépítkezés eltüntette, Bogdánffy Szilárd holtteste azóta sem került elő – mondta Szőke János.
Kiemelte: a boldoggá avatással kapcsolatos anyaggyűjtést az egyházmegyében 1995. január 20-án kezdték, s az másfél évig tartott. Ennek keretében mintegy 25 tanút hallgattak meg, majd egy történészi bizottság is alakult, amely a történelmi szituációt vázolta a Vatikán illetékes szervének. A boldoggá avatási eljárás csaknem 900 oldalas jegyzőkönyve 1997. november 8-án került Rómába, ahol azt egy hét teológusból, bíborosból, érsekből álló bizottság tanulmányozta. Nekik egyesével kellett véleményt mondaniuk.
XVI. Benedek pápa tavaly október 17-én írta alá Bogdánffy Szilárd boldoggá avatási dokumentumát, és ezt a vatikáni szabályok szerint hat hét elteltével nyilvánosságra is hozhatták. A pápa végső pozitív válasza idén március 27-én érkezett meg Nagyváradra. Az új vatikáni gyakorlat szerint lehetőség van a boldoggá avatás kihirdetésére nemcsak Rómában, hanem azon a helyszínen is, ahová a boldoggá avatandó kötődött, így került ez az esemény Nagyváradra.
Szőke János közölte: minden boldoggá és szentté avatási folyamat egyházmegyei szinten kezdődik, kezdeményezője bárki lehet. A kezdeményezők, azaz a felperesek általában a jelöltek elterjedt tiszteletére hivatkoznak a püspöknél, aki az egyházmegyei lapban további tanúkat keresve felhívást tesz közzé.
A kihallgatásokon mintegy 90 kérdést tesznek fel az egyházmegyei elöljárók, „az isteni erények hősies gyakorlását”, a katolikus hitelveknek megfelelő feddhetetlenséget vizsgálják, ezenkívül pedig az úgynevezett sarkalatos erényeket is – például okosság, igazságosság, mértékletesség – figyelembe veszik.
A szakértőknek azt is meg kell állapítaniuk, hogy a boldoggá avatandó profán és teológiai írásaiban nem található a katolikus hitelvekkel ellentétes megjegyzés. Ezután észrevételeiket összegzik és lefordítják olasz nyelvre, majd elküldik Rómába, ahol ezt a szentté avatási kongregáció hitelesíti és vatikáni szakértőkkel elemezteti.
A procedúra végén egy hétfős római bíborosi kollégium szűrőjén is át kell mennie a boldoggá avatási anyagnak, legvégül pedig a pápa kihirdetheti „az erények hősiességét”, azaz a boldoggá avatást – tette hozzá Szőke János.
Kitért arra, hogy a boldoggá avatáshoz a katolikus eljárás szerint szükséges egy csoda, amit „természeti törvények alapján nem lehet megmagyarázni”. Bogdánffy Szilárd esetében nincs ilyen megkötöttség, mert a vértanúk ebből a szempontból kivételt képeznek, viszont az esetleges szentté avatáshoz már nála is ki kellene mutatni ilyen jelenséget.
Szőke János beszámolója szerint a következő években vagy évtizedekben boldoggá avatásra váró magyarok névsora, akiknek az ügyét Rómával kapcsolatot tartva képviseli: Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek, Márton Áron erdélyi püspök, Bálint Sándor néprajztudós, Marton Boldizsár karmelita szerzetes, Sándor István szalézi szerzetes, Györgypál Albert nagyváradi lelkész, Orosz Péter és Chira Sándor kárpátaljai görög katolikus püspök. Scheffler János szatmárnémeti püspök boldoggá avatása kihirdetésének időpontját szintén meghatározták már, az ünnepség 2011. július 3-án lesz. Rajtuk kívül Brenner János vértanú káplán boldoggá avatását kezdeményezte a Szombathelyi Egyházmegye.
A rendszerváltás után boldoggá avatták Apor Vilmos egykori győri püspököt, Batthyány-Strattmann László orvost, Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspököt, Romzsa Tódor görögkeleti papot és Salkaházi Sárát, a Szociális Testvérek Társasága nővérét.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
