A közgyűlés
- elfogadta a 2025. évi felelős társaságirányítási jelentést is,
- továbbá döntött az adózott eredmény felhasználásáról,
- a javadalmazási politikáról,
- az állandó könyvvizsgáló megválasztásáról,
- a saját részvény megszerzésére vonatkozó igazgatósági felhatalmazásról,
- valamint a napirenden szereplő további személyi és társaságirányítási kérdésekről.
Az MBH Bank a változó gazdasági kilátások és az európai uniós támogatások várható, rövid határidőn belül megvalósuló, jelentős összegben történő folyósítása miatt – hozzájárulva a magyar gazdaság növekedéséhez és a reálgazdaság dinamizálásához – élénkebb hitelezési tevékenységre készül.
Ennek támogatása érdekében a közgyűlés – részvényesi indítványra és a vezető testületek támogatásával – úgy döntött, hogy a tárgyévi eredményből osztalékot nem fizetnek, és a felosztható eredmény a 2026-os évre eredménytartalékba kerül.
Az igazgatóság korábban közel 40 milliárd forint osztalékként történő kifizetésére tett javaslatot. Ez egy részvényre vetítve 124 forintos kifizetést jelentett volna.
Az MBH-csoport tőkehelyzete ezzel tovább erősödik, az 1233 milliárd forintos szavatolótőke-volumen mellett a tőkemegfelelési mutató 22,9 százalékos értékre emelkedik. Ez a döntés összhangban van az MBH Bank tavaly publikált osztalékpolitikájával, és nemcsak az intenzívebb hitelezési tevékenységet, hanem a bank akvizíciós terveit is támogathatja, és így növelheti a bank hosszú távú jövedelmezőségi kilátásait és ezáltal a jövőbeni részvényesi értéket.
Az MHB Bank nem az első jelentős tőzsdei vállalat, amely az áprilisi országgyűlési választásokat követően átgondolta osztalékpolitikáját. A Mol a Tisza Párt vezetőjével, Magyar Péter leendő kormányfővel folytatott tárgyalást követően úgy határozott, hogy a harmadik negyedévre halasztja a több mint 241 milliárd forintos osztalék kifizetését.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!