Kifejtette: a kidolgozás alatt álló program pillérei között van – összhangban az új Széchenyi-tervvel – az államháztartás kordában tartása, a vállalkozások adóterheinek csökkentése, valamint az adóadminisztrációs terhek lényeges mérséklése. Cséfalvay Zoltán kiemelte: a versenyképességi program célja, hogy Magyarországon a térség legkedvezőbb üzleti környezetét hozzák létre a következő négy évben. Az adóadminisztrációs költségeket négy év alatt 800 milliárd forinttal akarja csökkenteni a kormány – hangoztatta az államtitkár.
Cséfalvay Zoltán szerint ha minden, a vállalkozásokra rakódó terhet összeszámolnak, hozzávetőleg 2800 milliárd forint adminisztrációs teher hárul a társaságokra, ami a hazai GDP mintegy 10 százaléka, ez már versenyhátrányt jelent a magyarországi cégeknek. Az államtitkár szerint hamis az a megközelítés, amely a multinacionális cégeket szembeállítja a magyar tulajdonban lévő kis- és középvállalkozásokkal. „Mindkét vállalkozástípusra szüksége van a magyar gazdaságnak, meg kell teremteni azokat a módszereket, amelyekkel a hazai kkv-k be tudnak kapcsolódni a multik termelésébe, beszállítói hálózatába” – fejtette ki az NGM államtitkára.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: a jövőben a mainál kisebb, de erős államra van szükség. Ebben az esetben az „erős” szó alatt azt kell érteni, hogy az állam képes legyen az általa felvállalt összes feladatot jó színvonalon ellátni – mutatott rá. Az államtitkár a tanácskozáson védelmébe vette a bankadó bevezetését. A „bankadót a kényszer szülte”, a mostani kormány akkora lyukakat talált a büdzsében, ami miatt csak ennek az adófajtának a bevezetésével lehetett rendbe tenni a költségvetést – mondta. Nem lett volna helyes út újabb megszorításokat életbe léptetni, mert a korábbi mintaállam, Írország ezt az utat választotta, ennek ellenére napjainkban rekordnagyságú államháztartási hiányt vár az idei év végére – tette hozzá.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
