Nekünk, magyaroknak különleges kapcsolatunk van Szűz Máriával

Évfordulós ünnepi misét mutatott be kedden Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek a Szent Péter-bazilika altemplomában, a Magyarok Nagyasszonya-kápolnában abból az alkalomból, hogy a vatikáni magyar kápolnát 1980. október 8-án szentelték fel.

A misén részt vett Németh László, a római Pápai Magyar Intézet rektora, a Vatikánban és Róma egyházi intézményeiben dolgozó és tanuló magyar papok és a római magyar közösség tagjai. Jelen volt hazánk új szentszéki nagykövete, Győriványi Gábor, aki az MTI-nek elmondta: akkreditációs levelét a jövő héten adja át XVI. Benedek pápának. A magyar kápolnát harminc évvel ezelőtt II. János Pál szentelte fel. Oltáránál Varga Imre szobrászművész alkotása áll: Szent István király a Magyarok Nagyasszonyának ajánlja fel az ország koronáját. Erdő Péter homíliájában azt kérdezte: „Nekünk, magyaroknak valóban különleges kapcsolatunk van-e Szűz Máriával?” Úgy válaszolt, hogy ezt a történelem bizonyította. Fiú utód nélküli első királyunk a Szűznek való felajánlással akarta elkerülni, hogy országa „idegenek kezére szálljon, akik a kereszténység, az európaiság művét nem értik és nem osztják”. Azzal, hogy Szent István a felajánlást nem Rómának tette, az ország szuverenitását is hangsúlyozta – tette hozzá Erdő Péter.

A magyar évszázadok történelmi eseményeit sorolva a bíboros kiemelte, hogy Szűz Máriát a magyarok szubjektív módon mindig a saját pártfogójuknak tekintették. Hozzá fordultak, amikor a török hódoltság után „egyharmadannyi magyar volt, mint Mohács előtt, az ország állapota megosztott volt, nem volt egyetértés sem vallási, sem politikai téren”. A Szűzanya kellett ahhoz, hogy a magyarok ráhangolódjanak Isten akaratára és egységre találjanak. „Hiába a nagylelkű, áldozatos emberek munkája, az újjászületés korszaka mindig nehéz és ellentmondásos, de ilyenkor kérdezhetjük azt, mi tehetünk mi a Szűzanya segítségével az újjászületésért” – mondta a bíboros. A Magyarok Nagyasszonya-kápolna harminc évvel ezelőtti felszentelésére emlékeztetve Erdő Péter azt hangoztatta, hogy ez akkor kis lépésnek számított, de az azóta tett sok kis lépés vezetett a mai nagyobb szabadsághoz. A bíboros szerint Magyarország a mostani születési és népességöregedései mutatókkal ugyan Európában negatív rekordot dönt, „de a lehetetlenség ellenére is lehet reménykedni, és a remény enged cselekedni is”.

(mti)