A fesztivál gyökerei régi helyi népszokásra vezethetők vissza: a török időket átvészelő, a református hitre áttért magyarság ünnepe volt. Véget értek a nagy munkák a földeken, pincében pihent az újbor, megérett a gesztenye (ami különösen szép bevételt jelentett a pécsváradi és a zengővárkonyi családoknak), meghívták hát a távoli rokonokat Nagypallból, Szebényből, Váraljáról és még a Sárközből is, így teremtettek alkalmat a fiataloknak a „maguk fajtájukkal” való ismerkedésre. Szombat este bált rendeztek, ahol kicsit közelebb férkőzhettek egymáshoz a legények és a leányok, vasárnap, a nagyvásárban már meg is vásárolhatták a tükrös szívet, ami szinte jegyajándéknak számított.
Ma is van lehetőség ismerkedésre, sőt megtartják a szombati bált és a vasárnapi vásárt is, ahol máig kapható a tükrös szív, és messziről jött vendégekben sincs hiány, de az 1960-ban útjára indított fesztivál elsősorban népművészeti találkozó. A Muharay Elemér Népművészeti Szövetség újra meghirdette a minősítő versenyt a tánccsoportok, a kórusok részére, így 28 hagyományőrző népi együttes és dalkör lép fel az ország egész területéről. A csoportok természetesen nemcsak a zsűrinek mutatják be tudásukat, hanem a nagyközönségnek is: menettáncban, szabadtéri fellépésen és a sárközi össztáncban.
A fesztivált hagyományosan két kiállítás kíséri, de lesznek gyermekprogramok is, és nem marad el a fúvósmuzsika sem. A kézműves- és kirakodóvásár standjai végigkígyóznak a főutcán, várja vendégeit a borok utcája és a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje is.
(MTI)

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség