The New York Times (nytimes.com)
Nedvesebb, mint a Szahara – a Cabeus holdkráterben ugyan örök a sötétség és mínusz 220 fokos a hideg, mégis több vizet tartalmaz, mint a Szahara homokja – jelenti a The New York Times.
A Hold déli sarkához közel található krátert a tavaly júniusban fellőtt Lunar Reconnaissence Orbiter űrszonda hátán érkező Lcross egység derítette fel. A majdnem négy kilométer mély Cabeus naprendszerünk egyik leghidegebb helye, „fagycsapda”, mely valószínűleg több milliárd éve fogva tart bizonyos, a Holddal ütköző anyagokat. A tudósok többek között nátriumot és ként is találtak a kráterben, fontosabb azonban, hogy egy ma közzétett jelentés szerint a Cabeus mélyén használható mennyiségű és minőségű víz rejlik.
Holdi viszonylatban ez a hely valóságos oázis, de még a Föld egyes részeinél is nedvesebb. A mintául szolgáló talaj minimum 5,6, de a tudósok szerint legalább 8 százaléka víz – míg a szaharai homok 2-5 százalékot tartalmaz. Ráadásul a földi sivatag talajánál a víz szorosan az ásványokhoz tapad, míg a Holdon tiszta jég formájában található, melyet így lényegesen könnyebb kinyerni. Ha egyszer űrhajósok szállnának le a kráter mélyére, annak földjéből nyolc talicskányit véve 35-50 liter vízhez jutnának. Ez megtisztítva akár ivásra is alkalmas, de szét is lehet választani, hidrogénné és oxigénné, melyek a rakéták üzemanyagának alapjai – így az űrhajót a Holdon „megtankolva” könnyebben elérhető lenne akár a Mars is.
„Igazán értékes lelőhelyre találtunk – kommentálta a felfedezést a Lcross vezető kutatója, Anthony Colaprete. – Ez a hely nedvesebb, mint a Föld bizonyos részei”.
CNN (cnn.com)
Vezető nélküli helikopterekkel kísérletezik az amerikai hadsereg – írja a CNN. A távirányítással működő légi járművekkel ellátmányt juttatnának el a távoli területeken állomásozó katonáknak, megmentve ezzel az úton leselkedő veszélytől a dzsipek és tehergépkocsik vezetőit és kísérőit.
Afganisztánban a harcoló alakulatok egyik legnagyobb ellenségei az úgynevezett IED-k, azaz improvizált robbanóeszközök. Az olcsó, észrevétlen, ugyanakkor halálos bombák egyre több és több katona életét követelik. Az amerikai haditengerészet megoldást keres a problémára, a vezető nélküli helikoptereket már 2011 harmadik negyedévétől bevethetik. A projektet több cég is ellátná eszközökkel, de a hadsereg egyelőre nem hozott döntést.
Az egyik legkomolyabb versenyző a Lockheed-Martin és a Kaman Aerospace által gyártott K-MAX konstrukció. A K-MAX éjjel-nappal bevethető, akár másfél tonna rakomány szállítására is képes, egy felszállás során akár négy helyszínre is el tud repülni, több mint 3500 méter magasságban.
A Boeing is szeretné megszerezni a szerződést, A160T Hummingbird elnevezésű gépe 24 órán át gépes a levegőben maradni, akár 9100 méter magasra is felrepül – viszont „csupán” 1100 kilogramm terhet képes cipelni.
Mindkét cég helikoptere átment az előzetes teszteken, a hadsereg azonban egyelőre várja az újabb jelentkezőket.
origo.hu
Hatalmas robbanás rázta meg a települést, a helyiek azt hitték, kitört a háború
