2013 után 1000 milliárddal nőhet az államháztartás bevétele

A 2013–2015 közötti időszakra évi 1000 milliárd forinttal nőhet az államháztartás bevétele, míg kiadási oldala 600-800 milliárd forinttal csökkenhet, egyebek között az adósságszolgálat, a PPP-programokkal kapcsolatos kiadások és az állam működési költségeinek zsugorodása következtében – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén. • A minimálbér emelése is napirendre kerül az OÉT-en

MNO
2010. 11. 05. 10:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A bevételi oldal alapvetően a foglalkoztatás bővítésének köszönhetően emelkedhet Matolcsy szerint, aki elmondta, hogy a kormány 2015-ig 400 ezer új adózó munkahely létrejöttével számol. A nemzetgazdasági miniszter megerősítette, hogy „a talpraállás költségvetése” – a 2011-es büdzsé – tervezésekor három sarokszámmal kalkulál a kormány: egy már érzékelhető, 3 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos, csökkenő pályát jelentő inflációval, valamint az államadósság mérséklődésével – ez utóbbinál konkrét számot nem említett a miniszter.

A növekedés beindulásához szükséges a külső gazdasági környezet némi javulása, az exportpiacok, elsősorban a német exportpiac fellendülése, ami reális kilátás – mondta. Az inflációról úgy vélte, nincs értelme a tervezettnél drasztikusabban, mesterségesen leszorítani, de az sem lenne helyes, hogy az infláció „elengedésére” épüljön a konszolidáció.

Matolcsy György szerint „óriási veszélyt jelentett” az Alkotmánybíróság 98 százalékos különadóval kapcsolatos döntése, a testület ugyanis e logika mentén alkotmányellenesnek ítélhette volna a válságadókat is, ez pedig felborította volna az egész költségvetést, a kormány gazdaságpolitikáját. Ez azonban múltbeli veszély, a kérdőjel helyén már pont van – hangsúlyozta a miniszter. A szociális partnerek alkotmányos aggályaira reagálva úgy fogalmazott: lesz egy új, stabil alkotmány, most átmeneti időben, konzultáció közben vagyunk.

A tárcavezető elismerte, hogy a válságadók „brutális beavatkozást” jelentenek egy-egy ágazat jövedelmezőségi viszonyaiba, mégis védhetőnek vélte őket, mivel átmenetiek, és hatásukra jelentősen javul majd a gazdaság általános helyzete kivezetésük után.

Matolcsy hangsúlyozta, hogy az államháztartás egyensúlytalanságát alapvetően a nyugdíjalap és az egészségügyi alap masszív hiánya okozza. Mint mondta, ezek nem szüntethetők meg „belülről”, a költségvetési tételek átrendezésével, csak a beruházások és a foglalkoztatás általános bővítésével, ezek ugyanis „automatikusan” beállítják majd a két nagy kassza egyensúlyát. A válságadókra, a magán-nyugdíjpénztári pénzek átáramoltatására és más átmeneti intézkedésekre addig van szükség, amíg az érdemi gazdasági növekedés be nem indul.

A nemzetgazdasági miniszter a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban elmondta: a kormány középtávú célja egy állami és egy önkéntes magán-nyugdíjpénztári pilléren nyugvó rendszer. Végül a válságadó áthárítását firtató kérdésekre úgy reagált: nyilvánvaló harc lesz, a cégek megpróbálkoznak majd az áthárítással, ez természetes, de verseny van, és a háttérben ott állnak majd az állami intézmények is, így például a PSZÁF.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.