A fogyasztók védelmét szolgálja az együttműködés

Együttműködési megállapodást írt alá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a fogyasztók érdekeinek összehangolt és hatékonyabb védelme érdekében – közölte a két szervezet csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a PSZÁF és az NFH a jogszabályban meghatározott együttműködési kötelezettségen felül vállalja a másik fél feladatai teljesítésének elősegítését, valamint azt is, hogy a másik fél hatáskörébe tartozó ügyeket soron kívül juttatják el egymásnak. A PSZÁF és az NFH elkötelezte magát amellett, hogy egymás hatás- és feladatkörét érintő vizsgálataikat, eljárásaikat, közérdekű kereseteiket a párhuzamosság elkerülése érdekében egymás kölcsönös tájékoztatása után indítják el.

Annak érdekében, hogy a fogyasztók pénzügyi döntéseiket minél megalapozottabban hozhassák meg, a felek együttműködnek a pénzügyi tájékoztatók, szakmai kiadványok előkészítésében – olvasható a közleményben.

Az általános együttműködés mellett van egy speciális, háromoldalú megállapodás is, amelyet 2008. szeptember elején, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) alapján írt alá a PSZÁF, az NFH, valamint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Ennek értelmében a hatóságok együttműködnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértésével kapcsolatos feladataik hatékony ellátása érdekében. Ez különösen a hatóságok jogalkalmazási gyakorlatának kölcsönös megismerését, az anyagi és eljárásjogi szabályok egységes alkalmazását, a hatásköri összeütközések elkerülését, az esetleges hatásköri viták hatékony rendezésének megkönnyítését szolgálja.

Az Fttv. hatálybalépése óta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a gazdasági versenyt érdemben nem érintő ügyekben az NFH és a PSZÁF jár el: az NFH általános hatáskörrel, a PSZÁF pedig az egyébként is általa felügyelt ügyekben, azaz a pénzügyi szervezetek vonatkozásában.

A GVH intézkedik a gazdasági versenyt érdemben érintő valamennyi ügyben, kivéve, ha a jogsértés kizárólag címkén, használati és kezelési útmutatóban vagy jótállási jegyben jelenik meg, illetve egyes speciális, külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelmények megsértésével valósul meg.

(MTI)