A génállomány megőrzése nélkül nincs sikeres mezőgazdaság

Az új agrár- és vidékpolitika alappillére a biodiverzitás – azaz a biológiai sokszínűség – és a génmegőrzés – hangoztatta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a Fenntartás és fejlesztés címet viselő szakmai konferencián.• Megakadályozták a génkészletek megsemmisülését• Ángyán: Nehéz idők járnak a mezőgazdaságra

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy most készül a vidékfejlesztési tárcánál az új agrár-, vidék- és környezeti stratégia, amelynek vitaanyaga várhatóan januárra készen lesz. Ezt követően a vitaanyagról mintegy két hónapos nemzeti konzultáció kezdődik. A tíz évre szóló stratégia végleges változata várhatóan március táján kerül a kormány elé.

Ángyán József jelezte: olyan integrált vidékfejlesztési program megvalósítása a cél, amely a természeti erőforrás-gazdálkodás, a mezőgazdaság és a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozások együttes tevékenységén keresztül széles rétegeknek nyújt esélyt a felemelkedésre. Hozzátette: egyúttal a stratégia lehetőséget teremt a természeti értékek, tájak és az élhető környezet fenntartására, a kis településeken élők életminőségének javítására, valamint a vidéki élet vonzerejének helyreállítására.

A professzor kitért arra is, hogy a mezőgazdaság fejlődésének a mostani kormányzat az előző évektől eltérően gyökeresen új irányt kíván szabni, lehetőséget teremtve a kis és közepes családi vállalkozások fejlődése, fejlesztése számára. A VM parlamenti államtitkára aláhúzta: csak az a mezőgazdaság lehet sikeres, amely figyelembe veszi a helyi sajátosságokat, alkalmazkodik a táj adottságaihoz, továbbá kihasználja a biológiai sokszínűség lehetőségét is. Ezért szükséges a Magyarországon meglévő mezőgazdasági génállomány megőrzése, amely jelenleg mintegy 120 ezer tételt tartalmaz.

A génbankok állományának megőrzése érdekében a vidékfejlesztési tárca két koordinációs központot hozott létre, amelyek a növényi és az állati génbankhálózat tevékenységét koordinálják. Ennek a feladatnak a végrehajtására 727 millió forint áll rendelkezésre. Ebből az állami feladatok végrehajtására 400 millió forintot szánnak. Az államtitkár különösen fontosnak nevezte a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) forrásainak felhasználását is a területen. Itt mintegy kétszer tíz milliárdos forrásról van szó – tette hozzá.

(MTI)