Az új alkotmány egyik fontos kritériuma a stabilitás

A Fidesz választási programja nem szólt ugyan az új alkotmány elkészítéséről, de teljesen egyértelmű volt a kampányban tett nyilatkozatokból, hogy a párt új alaptörvényt akar, ha meglesz hozzá a szükséges parlamenti többség – derült ki Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága alelnökének Duna Televízióban tett csütörtök reggeli nyilatkozatából.

Különösebb hatása nincs annak, hogy az ellenzéki pártok kivonultak az alkotmány-előkészítő eseti bizottságból, mert annak feladata egy koncepció elkészítése; az alkotmányozás folyamatában ez önmagában is csupán egy részfeladat – mondta Gulyás Gergely. Az eddigi hat hónapos munkából az MSZP és az LMP az utolsó másfél hónapban, a Jobbik pedig az utóbbi szűk egy hónapban vonta ki magát – ez sokkal inkább demonstratív lépés, mintsem nagy horderejű politikai bejelentés – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva a fideszes képviselő azt mondta: míg az MSZP és az LMP egy másik aktuálpolitikai ügy – a Lázár János-féle alkotmánymódosítás miatt – függesztette fel a munkát, addig a Jobbikkal koncepcionális vitái vannak a kormánypártnak. „Mi úgy gondoljuk, hogy a Szent Koronának helye van az alkotmányban, de a Szent Korona-tant a 21. században nem lehet az alkotmány alapjaként elfogadni. Számtalan olyan felvetés volt a Jobbik kérései között, amelyekről azt gondoljuk: velük nem lenne működőképes az új alaptörvény” – szögezte le Gulyás Gergely. Hozzátette: a Jobbik a történelmi jogfolytonosságot sem úgy gondolja, ahogyan a kormánypártok – tehát hogy mindazt, ami a magyar történelemből értékes, valamilyen formában meg kell jeleníteni az alkotmányban; a Jobbik azt mondja a fideszes politikus szerint, hogy alaptörvényre sem lenne szükség, hanem az 1949-ben megszakadt, írott alkotmány nélküli korszakot kellene folytatni. „Ebben nincs egyetértés közöttünk” – mondta Gulyás Gergely.

A politikus megjegyezte: szeretné, ha a későbbiekben az ellenzéki pártok újra visszatérnének az alkotmányozás folyamatához, „nyilván részt is fognak venni”, és szeretnék a kormánypártok, ha minél több ellenzéki javaslat is beépíthető lenne a koncepcióba. Az eseti bizottság hat részkoncepcióra osztva dolgozik, az összegző munkabizottságnak pedig december 15-ig egységes tervezetet kell letennie az Országgyűlés asztalára. Januártól az egyetemeken is megindul a témában a tájékoztatás, továbbá szinte az összes önkormányzat rendez valamiféle fórumot az új alaptörvénnyel kapcsolatban – mondta Gulyás.

Ami az emberek hétköznapjait leginkább érinti az alkotmány szempontjából, az az, hogy egy stabil államszerkezettel találkozzanak – összegezte az alaptörvény egyik fontos kritériumát kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Arra a felvetésre, hogy az elmúlt húsz évhez képest miben és hogyan lesz stabilabb az államszerkezet egy új alkotmány révén, a politikus azt mondta: „Az alkotmányos berendezkedés nem volt rossz az elmúlt húsz évben, sok mindennek a a stabilitását meg kell őrizni.” Kifejtette: egy ember életében inkább krízishelyzetekben van jelentősége az alkotmánynak, mondjuk, hogy kap-e az illető teljes körű jogvédelmet, ami „nemcsak alkotmánybírósági, hanem bírósági kérdés is”.

A bíráskodás területén szeretnék elérni, ha a közigazgatási bíráskodás más formában, önálló bírósággal élhetne tovább; az Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatos vitákat is szeretnék lefolytatni, amire az eddigi előkészítő szakaszban nem volt idő és mód – mondta Gulyás Gergely.

Az Alkotmánybíróság konkrét jogköreiről még nem szólt a politikus, az erre vonatkozó kérdésre azt mondta: a lényeg, hogy a teljes körű jogvédelem biztosított legyen. „Hogy ezt hol biztosítják a rendes bíróságok és hol alkotmánybírósági hatáskörök, ennek kidolgozása a következő fél év feladata lesz” – nyilatkozta az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke.

(Duna TV)