Csökkent a 30-90 napos késedelemben levő hitelek állománya

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásról szerdán kiadott jelentése szerint a kilencven napon túli törlesztési késedelemmel rendelkező – úgynevezett nem teljesítő – hiteleknek az aránya a teljes hitelállományhoz képest a vállalatoknál 12,6 százalék, míg a háztartásoknál 10,3 százalék volt idén szeptember végén, jövőre arányuk mindkét „adóscsoportnál” akár 15 százalék fölé is emelkedhet.

A jegybank a pénzügyi stabilitásról szóló jelentését félévente publikálja, a jelentés a magyarországi pénzügyi szektor aktuális folyamatait mutatja be, érzékelteti a piac szereplőinek kockázatait, piaci teljesítményét, a lakosság és vállalatok „viselkedését” a pénzpiacon.

A jegybank aktuális, novemberi stabilitási jelentése szerint a vállalati hiteleknél folytatódott a kilencven napon túli fizetési késedelemmel rendelkező hitelek arányának növekedése. A gazdaság lassú növekedése, a forintárfolyam gyengélkedése, illetve a banki hitelezés folytatódó visszaesése negatívan befolyásolta a vállalati portfólió minőségét. A kilencven napon túli törlesztési késedelembe esett hitelek aránya az idei első kilenc hónap folyamán 10 százalék körüli értékről 12,6 százalék fölé nőtt – olvasható a MNB összegzésében. Az MNB szakértői szerint pozitív jel lehet ugyanakkor, hogy a 30-90 napos késedelemben levő hitelek állománya érezhetően csökkent.

A hitelezési veszteségek a vállalati portfólió esetében megugrottak, amit a projekthitelek (az egyes nagyberuházásoknak adott nagyhitelek) rendkívül rossz „teljesítménye” okozott. A teljes vállalati hitelportfóliónál a hitelezési veszteségeknek az egyes állományokhoz mért értéke közel 0,5 százalékponttal átlagosan 3 százalékra emelkedett ez év június végére, és szeptember végéig ezen a szinten maradt. Ezen belül a projekthiteleknél 1,7 százalékponttal 4 százalékra nőtt az arány az első félévben, és még szeptember végén is 3,6 százalék volt.

A háztartási hiteleknél ugyancsak tovább romlott a hitelállomány minősége. A forint svájci frankkal szembeni gyengülése, illetve a tartósan magas munkanélküliség jelentősen rontotta a háztartások hiteltörlesztési képességét – állapítja meg a jelentés. Az MNB szakértői szerint a feltételeiket tekintve újratárgyalt hitelek visszaesésének növekedése ugyancsak a nem teljesítő hitelek növekedését idézte elő. Az idei harmadik negyedévben az átstrukturált jelzáloghitel-állomány már közel 25-30 százalékát 30 napon túli fizetési késéssel törlesztették, míg 2009 végén a feleakkora átstrukturált jelzálog-hitelállománynak még csak közel tíz százaléka volt késedelemben.

A jegybanki összegzésből kiderül: a kilencven napon túli késedelmek aránya így szeptember végére 10,3 százalékra emelkedett, közel 3 százalékponttal meghaladva a 2009. végi értéket. A jegybanki szakértők szerint fontos kiemelni, hogy a forint a svájci frankkal szemben egész nyáron gyengének mutatkozott, ennek hatása a kilencven napon túli „késettségben” elképzelhető, hogy csak decemberben jelentkezik majd. Ugyanebbe az irányba hathat az is, hogy az átstrukturált jelzáloghitelek közel felénél a következő félévben lejár a könnyített törlesztési teherrel járó időszak.

A háztartások által felvett forint- és devizahitelek portfólióminősége nem összehasonlítható, mivel a két kör kockázati profilja, termékszerkezete alapvetően eltér egymástól. Az állományon belül a forinthiteleknél magasabb a nem teljesítő hitelek aránya, mint a devizahiteleknél. Ezt a különböző fedezett és fedezetlen hiteltermékek közötti jelentős eltérés magyarázza. A legjobb „késettségi mutatóval” a lakáshitelek rendelkeznek, azon belül pedig a forintban nyújtott kölcsönök – olvasható a jegybanki stabilitási jelentésben.

(MTI)