Mindent elkövetnek a WikiLeaks ellehetetlenítésére?

Meglepetést okozott Washingtonban, hogy Ratzinger bíborost választották pápának öt évvel ezelőtt – derült ki a WikiLeaks oldalán nyilvánosságra hozott dokumentumokból. A nap folyamán újabb kibertámadás érte az oldalt, míg Kínában hozzáférhetetlenné tették a portált.• „Kellemetlen” lehet? – Magyar vonatkozások a WikiLeaks-dokumentumokban

Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatai a közös értékeken, érdekeken és célokon alapulnak, a mindkét országot értő globális kihívásokra csak együttműködve lehet választ találni; ezek a tények nem változtak meg és nem fognak megváltozni – foglalt állást a budapesti amerikai nagykövetség kedden az MTI-nek a WikiLeaks hírportál kiszivárogtatásainak lehetséges hatását firtató kérdésére.

Az ecuadori kormány látogatásra hívta meg Julian Assange ausztrál újságírót, a WikiLeaks oknyomozó portál alapítóját, és állandó tartózkodási engedélyt ajánlott fel számára.

Erőteljes kibertámadás érte kedden a WikiLeaks oknyomozó portált, és ennek következtében a honlap elérhetetlenné vált az európai és amerikai internetezők számára. A WikiLeaks kedden a Twitteren közzétett üzenetben tudatta, hogy csakúgy mint vasárnap, most is „elosztott szolgáltatásmegtagadás” típusú támadás érte. Az ilyen akció lényege, hogy egy vírus segítségével fantomgépekről egyszerre annyi kérést küldenek az oldal felé, hogy az mások számára elérhetetlenné válik. A keddi támadás erősebb a vasárnapinál, ezúttal az adatforgalom nagysága másodpercenként elérte a 10 gigabyte-ot.

Aggódtak az arab államok

Az arab világ félelme attól, hogy Irán nukleáris fegyverre tehet szert, illetve az emiatti nyomásgyakorlásuk Washingtonra az egyik legnagyobb revelációja a WikiLeaks oknyomozó portál által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai iratoknak – áll a Le Monde című napilap kedd délután megjelent számának szerkesztőségi írásában. „Az arab rezsimek nyugtalansága eddig is köztudott volt amiatt, hogy Irán atomfegyvert birtokolhat. De azt nem tudtuk, hogy ennyire félnek az iszlám köztársaságtól, és éjjel-nappal Irán nukleáris programja foglalkoztatja őket” – hangsúlyozza a Le Monde. A napilap úgy véli, hogy a sürgönyökből egyértelműen kirajzolódik a Közel-Keletet átszelő stratégiai törésvonal: az egyik oldalon feltörekvő hatalomként jelenik meg Irán, a régiót érintő hegemón törekvéseivel. Vele szemben pedig paradox módon szövetséget alkot Izrael olyan arab vezetőkkel, akik szembeállnak Iránnal.

Kínában elérhetetlen a WikiLeaks

A kínai internetezők számára kedd óta elérhetetlenné vált a WikiLeaks oknyomozó portál, amely a hét végén mintegy 250 ezer bizalmas amerikai külügyi iratot szivárogtatott ki, s ezek közül több Kínát is érinti. Pekingben és Sanghajban a WikiLeaks lehívására tett kísérletek rendre olyan üzenettel értek véget, miszerint a honlap nem elérhető. Sokan azonban kijátszották a kínai cenzúra rendszerét, és más honlapokról eljutottak a WikiLeaks portáljára. Kínában vagy teljes egészében blokkolnak internetes oldalakat, vagy letiltanak bizonyos tartalmakat és kommentárokat olyan kínos témák esetében, mint például az emberi jogok helyzete vagy a kormányt érintő bírálatok.

Meglepődött Washington

A WikiLeaks oldalon nyilvánosságra hozott titkos amerikai dokumentumok szerint Joseph Ratzinger (XVI. Benedek) pápává választása meglepetést okozott, és sok diplomata sokként élte meg a konklávé döntését. „A vonatkozó WikiLeaks-dokumentumok 18. kivonata szerint az amerikai diplomaták sokkal inkább egy latin-amerikai utóddal számoltak II. János Pál pápa halála után, mintsem egy európaival. Ratzinger legesélyesebb ellenfele öt évvel ezelőtt az argentin Jorge Mario Bergoglio bíboros volt. A jelentések szerint a harmadik szavazói körben a szavazatok harmadát szerezte meg, majd Bergoglio Ratzinger választására szólított fel mindenkit, akit aztán a negyedik körben, nagy többséggel pápává választottak.

Az amerikai külügyminisztérium információi szerint az eddig leghatalmasabb bíborost a média autokratikus despotának tartja. A direkt beszélgetések során azonban érdekes módon a pápa kedves, spirituális és kellemes. A legfőbb katolikus vezető minden bizonnyal kiáll majd egyháza konzervatív értékei mellett és semmiféle reformer változtatást nem eszközöl majd. A jelentések szerint a német pápa megválasztása után a német klérus tagjai között bizonytalanság ütötte fel fejét, kételkedtek abban, hogy a pápaválasztás hasznára lesz a német katolikusoknak.

A kölni bíboros, Joachim Meisner, aki Benedek bizalmasa, egyszer egy háttérbeszélgetésen diplomatáknak elmondta, hogy nem a pápa konzervatív nézetei vezettek végül megválasztásához. Ráadásul Ratzinger maga nem is annyira konzervatív, kezdetekkor reformer pozíciót képviselt. A Vatikáni Rádió emellett egy hétoldalas titkos analízist is emlegetett, amely szintén a WikiLeaks oldalon található, és amelyet 2005. május 12-én adott ki az amerikai kormány, három héttel Ratzinger megválasztása után. „A válság idején a katolikus egyház az európai identitáshoz menekül” – írták ebben. Az új pápa a világegyház problémáit is jól ismeri, ellenzi Törökország EU-csatlakozását, és harcolni fog az amerikai szekularizmus ellen.

(MTI, Radiovaticana.org)