Több vádlott esetében különösen nagy kárt, illetve jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás és többrendbeli okirat-hamisítás a vád. A vádirat szerint a vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a kárpótlást igénylő személyek nem voltak jogosultak az Osztrák Megbékélési Alap által nyújtott kárpótlás felvételére. Mégis segítséget adtak a kérelmek elintézéséhez.
Számukra az volt a fontos, hogy minél több embert bevonjanak a kárpótlási igénylés körébe. Az átutalt kárpótlási összeg egy részét pedig rendre elkérték a kárpótoltaktól. Az elsőrendű vádlott a bűncselekmény idején a roma kisebbségi önkormányzat elnökhelyettesi tisztségét látta el, így az ő kezén minden kérelem átment. A vád szerint az ő esetében a kár meghaladja a 200 millió forintot.
A magyar és az osztrák kormány 2000-ben kötött megállapodást arról, hogy az Osztrák Megbékélési Alap egyszeri pénzjuttatásban részesíti azokat, akiket a vészkorszakban, 1944–1945-ben, a nemzetiszocialista rendszer a mai Ausztria területére deportált és rabszolga- vagy kényszermunkára kötelezett. Az igénylőknek a jogosultságot korabeli vagy később keletkezett dokumentumokkal, illetve végső esetben tanúk által aláírt nyilatkozattal kellett igazolniuk.
A kárpótlási kérelmet két tanú, valamint a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke vagy helyettese jelenlétében kellett nyilatkozatban rögzíteni. A dokumentumban a tanúk azt igazolták, hogy az igénylő velük együtt szenvedte el a kényszermunkát a második világháború idején. A Győr megyei ügyben 2003-ban indult a nyomozás. A megyei bíróságra 2005. december végén érkezett az ügy, amelynek tárgyalássorozatát 2007 novemberében kezdték meg.
(MTI)
Soros György
A Hír TV is műsorára tűzi a Magyar Nemzet leleplező dokumentumfilmjét
