A férfiak foglalkoztatottsága 9,9, a nőké 7,8 százalékponttal volt alacsonyabb az uniós átlagnál. Magyarország második negyedévi 11,2 százalékos munkanélküliségi rátája meghaladta az uniós átlagot, amely 9,6 százalék volt. A magyarnál 7 tagország mutatója volt kedvezőtlenebb – derül ki a KSH kiadványából. Az idén a harmadik negyedévben az elmúlt év azonos időszakához képest a régiók többségében nőtt a foglalkoztatási ráta (1,3-1,8 százalékpont körüli mértékben), az észak-magyarországi régióban stagnált, míg a relatíve legjobb munkaerő-piaci helyzetű közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régiókban némileg tovább csökkent (0,7, illetve 0,6 százalékponttal). A foglalkoztatás terén meglévő erőteljes regionális különbségek ennek ellenére alig mérséklődtek.
Továbbra is a közép-magyarországi régióban a legmagasabb a foglalkoztatottság (53,7 százalék a 15-74 éves népességre számolva), amitől több mint 10 százalékponttal maradt le a legkedvezőtlenebb helyzetű észak-magyarországi régió. A régiók munkanélküliségi rátája egy év alatt -0,5 és +0,4 százalékpont között változott, a közép-magyarországi régiót kivéve, ahol 2,1 százalékponttal (9,2 százalékra) nőtt a munkanélküliségi ráta. A legkedvezőbb (Közép-Magyarország) és a legkedvezőtlenebb (Észak-Magyarország) régió munkanélküliségi rátája közötti különbség egy év alatt 8,1-ről 6,4 százalékpontra mérséklődött, ami azonban kizárólag a jobb helyzetben lévő régiók mutatóinak romlásából következett, és nem változtatott az ország munkaerő-piaci kettészakítottságán.
A megyék közötti különbségek még nagyobbak. A legkedvezőtlenebb helyzetű megyék munkanélküliségi mutatója jóval az átlag feletti (Nógrád megyében 17,5 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben egyaránt 17,4 százalék), miközben Budapesten 9,6 százalék, Tolna megyében pedig 6,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta.
(MTI)
Orbán Viktor
PM Orban: People In Most EU Member States Would Say No to Ukraine’s Accession
