„Figyelembe kell venni az utódokra gyakorolt hatást” + Képriport

A döntések során támaszkodni kell az elődöktől örökölt hagyományokra, figyelembe kell venni az utódokra gyakorolt hatást – mondta Kövér László házelnök, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) elnöke a testület 2010–2014-es ciklusának alakuló ülésen.

Köszöntőjében hangsúlyozta: arra is gondolni kell, hogy a nemzet sorsa nemcsak a természeti erőforrás fenntartható használatán alapul, hanem a jövő generációját sok más veszély is fenyegetheti, köztük a gazdasági, társadalmi tőke felélése, a nemzet demográfiai önfelszámolása.

Az NFFT elnöke azt kérte a kormánytól, hogy rendszeresen terjessze eléjük az ország sorsát befolyásoló koncepciókat, hogy a tanács megvizsgálhassa a jövőre gyakorolt hatást. Az NFFT a nemzeti fenntartható fejlődés stratégiája előkészítésében pedig megvizsgálja, melyek a nemzet hosszú távú sikeres fennmaradásának kulcstényezői.

A tanács megtárgyalta a fenntarthatóság és a nemzedékek közötti érdekek megjelenítésének lehetőségeit az alkotmányban. Salamon László országgyűlési képviselő, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt két évtizedben olyan kihívások jelentkeztek – köztük a környezetvédelem, a természeti erőforrások megőrzése, a gazdaság működésének egyensúlyban tartása – amelyekre választ kell adni.

Az eseti bizottság javaslatában több ponton is megjelennek a fenntartható fejlődés szempontjai, például a természeti erőforrással való gazdálkodás, az egészséghez, az egészséges környezethez való jog esetében. Gyulai Iván, az NFFT tagja, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója a globális felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta az élet minden területén.

Nagy Andor, a NFFT tagja, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága alelnöke elmondta, hogy az EU 27 tagállamából 23 tagállam foglalkozik alkotmányában a környezetvédelem ügyével, a természeti erőforrások megőrzésével. Úgy vélte, az eseti bizottság javaslatánál többet kell beírni az új alaptörvénybe.

Majtényi Balázs, az ELTE társadalomtudományi kar egyetemi docens arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntartható fejlődés nem jogi fogalom, de erre lehet utalást tenni. Például az egészséges környezethez való jogot mindenkire vonatkozó egyéni jogként kellene értelmezni, és állami kötelezettséget „mellétenni”.

Szili Katalin, az NFFT tiszteletbeli elnöke a vitában rámutatott, hogy az alkotmány a közösség fundamentumát alkotja, és felelősnek kell lenni a következő generációért. A tanácsülésen méltatták Schmuck Erzsébet visszahívott titkár munkáját, és a posztra megválasztották Bartos Gábor egyetemi oktatót.

(MTI)