„Fontos emlékezni a rosszra, és arra is, hogy kik harcoltak ellene”

A közép-európai népeknek az jelenti a gyógymódot az egymással ápolt kapcsolataikban, ha megértik egymás történetét – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden Budapesten a Terror Háza Múzeum alapítványa és a Mol Zrt. közös Petőfi-díjának átadásakor.

Az elismerést Anne Applebaum egyesült államokbeli újságíró, történész vehette át a kommunizmus közép-európai történetének megírásáért. Az eseményen mások mellett megjelent Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

„Ösztönösen megtalálta”

Navracsics Tibor kiemelte: Anne Applebaum „ösztönösen megtalálta” azt, ami a régió népeit mozgatja, és így tárta fel a térség múltjának titkait. Munkássága ezen nemzetek barátságát szolgálja, de „a barátsághoz először el kell hinni, hogy barátok tudunk lenni”, és fel kell ismerni a közös múltat – hangsúlyozta.

A miniszterelnök-helyettes – aki a magyar kormány nevében gratulált a kitüntetéshez – arról is beszélt, hogy a barátság sokszor „kötelező volt” a szovjet blokkban, „holott tele voltunk a múltból hozott sérelmekkel”. Kivételként a lengyel–magyar barátságot említette Navracsics Tibor.

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár beszédében rámutatott: 1990 óta kérdés a régióban, hogy „mire adatott a szabadság”. Amellett, hogy többek között szabad a munkaerő-áramlás, szabadon lehet publikálni és gondolkodni, „még mindig nem érzi mindenki magáénak a szabadságot” a régióban, mert nem tudják, „mi is az a múlt, amitől megszabadultunk”. Ehhez kellenek azok a szakemberek, akik leírják, mitől is szabadultak meg ezek az országok – jegyezte meg a díjazottat méltatva.

Újra kell gondolni

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt mondta: a kitüntetett megállapításával egyetért, miszerint „sok mindent újra kell gondolni a huszadik század történelméből”, így a második világháború és a kelet-közép-európai nemzetek történetét is. Véleménye szerint Anne Applebaum „a kelet-közép-európai nemzetek érzékeny pontjaira mutatott rá”, amikor a Gulagról szóló átfogó munkáján dolgozott. Ezekről a táborokról ugyanis nem készült fotó és film, a nyugati történelmi emlékezet pedig alig tartja számon ezeket. A szovjet megszállási zónában a hallgatás uralkodott a Gulagról, mert évtizedekig megszabták, miről lehet beszélni – magyarázta.

A közép-európai népek szabadságáért végzett tevékenységet elismerő, tízezer euróval, oklevéllel és egy Petőfi-mellszoborral járó díjat Hernádi Zsolt, a Mol Zrt. elnök-vezérigazgatója adta át. Anne Applebaum munkásságát levélben méltatta a díj tavalyi kitüntetettje, Tőkés László volt református püspök, az Európai Parlament alelnöke, illetve szóban köszöntötte a szintén tavaly kitüntetett Gabriel Andreescu fizikus, román emberjogi aktivista. Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet nevében férje méltatta a díjazottat.

Fontos emlékezni

Anne Applebaum a díjat megköszönve kiemelte: azért foglalkozik ezzel a korszakkal és térséggel, mert fontos emlékezni a rosszra, és arra is, hogy kik harcoltak ellene. Az a rezsim, amely irányította egykor Magyarországot is, valójában nem egyik napról a másikra vette át a hatalmat, hanem lépésről lépésre – hívta fel a figyelmet.

A díjazott arra a következtetésre jutott, hogy a kommunista hatalmak a polgári szervezeteket megakadályozták működésükben, miként azt is, hogy az emberek egyénileg szerveződjenek. Az állami kontroll kiterjesztésének kísérlete ma is megfigyelhető, ma is megtörténnek ezek a bűnök. Feladatunk, hogy gondoskodjunk róla: ez ne sikerüljön – hangoztatta a kitüntetett.

(MTI)