Nemzeti diabétesz programot sürgetnek

Egy nemzeti diabétesz program mielőbbi megalkotását sürgetik egészségügyi közgazdászok, mert a cukorbetegség és annak szövődményei kezelésére több mint 170 milliárd forintot költ az egészségügyi kassza évente.

Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője az MTI-nek kifejtette, ez az összeg rendkívül magasnak számít, az egészségügyi ellátásokra fordítható közkiadások 13 százaléka, és nemzeti program híján valószínűleg tovább nőnek a gyógyító kiadások. A szakközgazdász szerint azért nagyon nagy ez az összeg, mert nem az alapbetegség kezelésére költünk sokat, hanem elsősorban a szövődmények kezelése az, ami nagy költségterhet jelent. A programnak elsősorban a megelőzésre kell épülnie, de tartalmaznia kell a már kialakult betegség szövődményeire vonatkozó szigorú gyógyítási, követési protokollokat is. A népbetegségnek számító kór visszaszorítása nem elsősorban pénzkérdés, egy átfogó egészségpolitikai koncepció kidolgozására lenne szükség.

Az egészségügyi közgazdász ezek közé sorolta például az egészséges életmód oktatását, az iskolai büfé programot, a rendszeres szűréseken való részvételt és az azokon való megjelenés ellenőrzését, vagy azt, hogy a cukorbetegség kontrollálására szolgáló vizsgálatok ne tartozzanak teljesítményvolumen-korlát alá. Kaló úgy fogalmazott, a nemzeti programhoz kapcsolódó plusz ráfordítások még így is elenyészőek lennének a betegség kezelésére fordított kiadásokhoz képest. Magyarországon becslések szerint csaknem egymillió ember cukorbeteg, a diagnosztizált cukorbetegek száma 700-800 ezer körül van, világszerte pedig több mint 250 millióan élnek a betegséggel, számuk évente hétmillióval nő, s évente négymillióan halnak meg ebben az anyagcserezavarban, illetve az általa kiváltott elváltozások következtében. Ma már világszerte 30 másodpercenként kerül sor végtag-amputációra cukorbetegség miatt, és az összes amputáció 70 százaléka cukorbetegségre vezethető vissza.

Különösen gyors a betegszám növekedése azokban az országokban, amelyekben újdonság a jólét. A WHO ezért olyan stratégiát dolgozott ki, amelynek célja javítani a táplálkozási szokásokon, s előnyben részesíteni a mozgékonyabb életmódot. Felmérések azt mutatják, hogy a túlsúly és a cukorbetegség közötti összefüggésekkel kevesen vannak tisztában, pedig a súlyfelesleg leadásával, némi fizikai aktivitással, például napi fél-háromnegyed óra sétával csökkenthető lenne a felnőttkori (kettes típusú) diabétesz kialakulásának veszélye. A cukorbetegség világnapjához kapcsolódóan november közepén a Parlamentben tartott rendezvényen a cukorbetegség kezelésében érdekelt orvosok, betegképviselők és szakemberek tárták fel a cukorbetegség különböző klinikai, szakmai és közgazdasági aspektusait. A rendezvényt az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a dán hercegnő, Benedikte jelenlétében, az eseményen részt vett Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége is.

(MTI)