A súlyos katasztrófák kihívások elé állítják az Európai Uniót

A magyarországi katasztrófavédelem főigazgatója szerint tovább kell erősíteni az együttműködést az európai uniós államok és a szakhatóságok között annak érdekében, hogy hatékonyabban és gyorsabban tudjanak reagálni a súlyos veszélyhelyzetekben.

Bakondi György tűzoltó altábornagy az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és a tagjelölt államok katasztrófavédelmi főigazgatóinak 26. budapesti, a Belügyminisztériumban tartott ülésén kedden arra figyelmeztetett, hogy ha nem elég hatékony és összetartó az együttműködési rendszer, azzal mindenki sokat veszíthet.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője közölte, úgy látja, az elmúlt időszak jelentős számú és különböző típusú, súlyos és komplex katasztrófái újabb és újabb kihívások elé állítják az Európai Uniót és valamennyi tagállamát. A magyar szakember szerint a hatékonyabb együttműködés érdekében akkor is szükségesek bizonyos változások, ha a jelenleg működő uniós védelmi rendszer ma is alapvetően jól működik.

Elmondta, sok hasonlóságot lát a magyarországi katasztrófavédelmi rendszer folyamatban lévő átalakítása és az uniós változások között. Hozzátette: az EU-ban tavaly vonták össze a polgári védelem szervezetét a humanitárius segítségnyújtásért felelős főigazgatósággal. Utalt arra: irányítása alatt tavaly június óta tart a magyar katasztrófavédelmi rendszer átalakítása annak érdekében, hogy a kor kihívásainak jobban megfelelő, hatékony, erős és integrált szervezetet hozzanak létre.

Az új magyar jogi szabályozással, törvénnyel több területen is jelentős változásokat akarnak elérni – mondta, ezek között említve a veszélyes anyagok tárolásával, szállításával kapcsolatos ellenőrzések szigorítását és a polgári védelem szerepének erősítését. Utóbbiról szólva emlékeztetett arra, hogy a szervezetet 1948-ban még az atomháborús fenyegetettségre tekintettel építették ki, ám most szeretnék a napi veszélyhelyzetekhez közelebb vinni a reagáló képességét.

Egyik ország sem teljesen „immúnis”

Peter Zangl, az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságának vezetője is fontosnak nevezte, hogy erősítsék a felkészültséget és megfelelő eszközöket találjanak az újabb és újabb kihívásokra. A főigazgató arról beszélt, nagyon nehéz felkészülni olyan komplex katasztrófákra, mint amilyenek a közelmúltban történtek, például a japán földrengés és cunami. Úgy vélte, egyetlen ország sem tekintheti magát teljesen „immúnisnak” a váratlan eseményekkel szemben. Véleménye szerint azért is fokozni kell az együttműködést, mert annak jelenlegi szintje még nem megfelelő.

Rudolf Müller, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala veszélyhelyzeti szolgálatok szakágazatának vezetője egyebek mellett arról beszélt: évente több tíz millió embert érintenek a különböző veszélyhelyzetek; 2010 végén 27,5 millió ember kényszerült arra, hogy országán belül elhagyja a lakóhelyét különböző fegyveres konfliktusok miatt. Ez – mutatott rá – mintegy 400 ezres növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest. Ráadásul, tette hozzá, közülük minden második gyermek volt.

A rendezvényen kiosztott tájékoztató szerint az uniós katasztrófavédelmi főigazgatók budapesti ülésükön a közelmúlt katasztrófáinak tapasztalatait, illetve az uniós katasztrófavédelmi együttműködésről, így a megelőzésről, felkészülésről és a hatékony globális szintű reagálásról alkotott elképzeléseket vitatják meg. A dokumentum szerint az Európai Bizottság magas szintű konzultációs fórumként kezeli a katasztrófavédelmi főigazgatók ülését, és a tárgyalások eredményeit felhasználva új katasztrófavédelmi jogszabálytervezetet készít, amelyet az év végén nyújt be az EU tanácsának.

(MTI)