Az elvek maradnak, de változhat a rehabilitációs hozzájárulás rendszere

Felülvizsgálhatja a kabinet a rehabilitációs hozzájárulás rendszerét a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló kormányzati program keretében úgy, hogy az alapelvek nem változnak. Egy fideszes képviselő írásbeli kérdésére az Országgyűlés honlapján elérhető miniszteri válasz szerint a kormány jelenleg annak lehetőségét vizsgálja, hogy a rehabilitációs járulék konstrukciójával milyen módon lehetne még jobban ösztönözni a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, csökkentve ugyanakkor a munkáltatók adminisztrációs terheit.

MNO
2011. 05. 09. 11:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Matolcsy György válaszában emlékeztet arra, hogy a törvény szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha az általa foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 20 főt, és a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma nem éri el a létszám 5 százalékát.

Többször felmerült korábban, hogy a rehabilitációs hozzájárulás az eredeti célját nem, vagy nem megfelelően teljesíti, ezért felül kell vizsgálni a konstrukciót. A magyarországi vállalkozások döntő többségének (97,6 százalékának) nem okoz többletterhet a hozzájárulás, rájuk ugyanis nem vonatkozik fizetési kötelezettség, mert létszámuk 20 főnél kevesebb – fűzi hozzá válaszában a miniszter.

Mint kifejti, jelentősen nőtt a vállalkozások érdeklődése a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása iránt, ugyanis a rehabilitációs hozzájárulás jelenlegi összege összemérhető egy minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló éves bérköltségével. A munkáltatónak reális alternatíva a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése helyett. Emiatt nem lenne szükséges a hozzájárulás alapelvének vizsgálata, hiszen az a jogkövető és egyben szociálisan érzékenyebb vállalkozási környezet kialakulását segíti elő, és elsődleges célja a megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatásának ösztönzése.

A bürokráciacsökkentő program feladata a vállalkozásokat terhelő bürokratikus terhek radikális csökkentése és a tisztességes vállalkozásokat támogató és versenyképes üzleti környezet kialakítása. A részletes szabályok kidolgozása jelenleg szoros együttműködésben folyik a vállalkozókkal és vállalkozói szervezetekkel. Matolcsy György felhívta a figyelmet arra is, hogy a rehabilitációs hozzájárulás mértéke az elmúlt időszakban többször változott, 2011-ben a hozzájárulás mértéke évente 964 500 forint/fő.

Jánosiné Bene Ildikó (Fidesz) azért fordult a miniszterhez, mert úgy véli, hogy az egészségügyi, elsősorban a fekvőbeteg-ellátó intézményekre a törvényi szabályozás jelenleg elviselhetetlen anyagi terhet ró. A Széll Kálmán-terv részeként áprilisban bejelentett bürokráciacsökkentő programban az olvasható, hogy a rehabilitációs hozzájárulást – másik öt adónemmel együtt – éves fizetési kötelezettséggé alakítják át.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.