Az európai egészségturizmus központjává tennék hazánkat

Európa legnépszerűbb egészségturisztikai úti céljává kívánja tenni Magyarországot 2020-ra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely szerdán tette közzé a turizmusfejlesztési stratégia szakmai vitairatát. • Orbán új kitörési pontot nevezett meg + Videó

A kormány nagy hangsúlyt fektet a civil és üzleti szektorral való párbeszédre, az NGM ennek érdekében internetes szakmai konzultációt kezdeményez három nagy jelentőségű terület, a külgazdaság, az otthonteremtés és a turizmus jövőjét illetően – írja a Kormany.hu. A turizmusfejlesztési szakmai vitairatban a tárca ismerteti: a kormány kiemelt szerepet szán a turizmusnak központi célja – a tíz év alatt egymillió új, adózó munkahely – megvalósításában, hiszen ez az ágazat képes a munkanélküliséggel jelenleg leginkább küzdő, képzetlen rétegek tömeges felvételére.

Az NGM emlékeztet: a 2005-ben elfogadott Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS) időtávja – illeszkedve az európai uniós költségvetési periódushoz – 2013-ig szólt, így megújítása mindenképpen aktuális, hiszen az új, 2014-től 2020-ig tartó tervezési időszak fejlesztéseinek megalapozásához új stratégiára van szükség. Ennek első lépése az új turizmusfejlesztési koncepció, amely a részletesebb stratégia alapvető irányait fekteti le – áll a dokumentumban. Az új stratégia központi eleme a termálvízkincsre épülő egészségturizmus, valamint az ehhez kapcsolódó orvosi szolgáltatások fejlesztése.

Sok összetevőre van szükség

A tervek szerint a turizmus intézményrendszerének alapja a helyi és térségi desztinációmenedzsment-szervezet lesz, amely az önkormányzatok és turisztikai vállalkozások, valamint civil szervezetek együttműködésével töltené be a házigazda szerepét a látogatók számára. A koncepció szerint a célok eléréséhez szükség van a versenyképesség javítására, a munkahelyteremtésre, a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembe vételére, valamint hatékony érdekérvényesítésre a turizmusban rendelkezésre álló források megszerzésére.

A stratégia szerint a piaci kereslet által vezérelt és innováción alapuló kínálatfejlesztés és marketingkommunikáció is szükséges a célok eléréséhez. A vendéglátást és turizmust jelentős áfa terheli, amely versenyhátrányt jelent a magyarországi turisztikai szektor számára, elsősorban a jövedelmezőség szempontjából – mutat rá az NGM. „A költségvetés általános helyzete által szabott mozgástérhez igazodva ezen a területen a későbbiekben fokozatos enyhítés szükséges” – fogalmaz a dokumentum.

Fontos a kkv-k piaci pozíciójának megerősítése

A turizmusban jellemzően kis- és középvállalkozások (kkv-k) működnek, ezért a pozíciójukat javító általános intézkedések a turizmus szektor számára is kedvezőek. Ennek megfelelően a kormány célja, hogy erősítse a turisztikai kkv-k piaci pozícióját. A stratégia központi helyen kezeli az idegenforgalom munkahelyteremtő feladatát is. A dokumentum szerint a termálvíz komplex hasznosításán alapuló egészségturizmus kínálatát az egészségipari ágazatok termékei egészítik ki. Ezek közül a növényházi kertészet és a feldolgozott gyógynövénytermékek szerepe folyamatosan nő a munkahelyteremtésben.

Cél, hogy a turizmusfejlesztési források tervezése és felhasználása a fejlesztési koncepcióban meghatározott prioritások mentén történjen – hangsúlyozza a tárca. Ehhez elengedhetetlennek tartja, hogy az uniós források tervezési irányelvei az eddigi támogatási gyakorlattól eltérően figyelembe vegyék a régióhatáron átnyúló, ugyanakkor termékként egységet képező fejlesztéseket. Az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmus kínálatának fejlesztése és a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások kihasználása is fontos feladat lesz a jövőben a stratégia alapján.

A tervek szerint az orvosi szolgáltatásokból származó bevételek egy részét visszaforgatják a közfinanszírozott egészségügyi ellátás fejlesztésére. Kiemelt feladat lesz a minősített gyógyhelyek számának, komplex szolgáltatásaik bővítése, a természeti gyógytényezőkön alapuló gyógy- és wellnesskínálat profiljának meghatározása, a fürdők jövedelemtermelő-képességének javítása is – olvasható a dokumentumban. A szakmai vitairat szerint a vallási, konferencia- , öko-, kerékpáros, vízi, lovas, falusi és kulturális turizmusban is nagy lehetőségek vannak, ezeket szintén tovább kell fejleszteni a magyarországi adottságok mentén.

(MTI)