Az államtitkár hangsúlyozta: az új alaptörvény szilárd alapot nyújt egy joguralmon alapuló, virágzó ország működéséhez, erősíti az alapvető emberi jogok védelmét azzal, hogy tartalmazza az Európai Unió alapjogi chartájának, az egyik legátfogóbbnak tekintett, modern emberi jogi katalógusnak a rendelkezéseit. A meghallgatásra érkezett húsztagú magyar kormányzati delegációt vezető Balog Zoltán leszögezte, hogy az emberi jogok és alapjogok nemzetközi védelme és előmozdítása fontos szerepet játszik a magyar külpolitikában. Kijelentette, reméli, hogy a jelenlegi felülvizsgálat erősíti majd az emberi jogok helyzetét Magyarországon.
Magyarországi emberi jogi kérdéseket, illetve az azokkal összefüggő koncepciókat és intézkedéseket vizsgálnak meg az Emberi Jogi Tanács úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálati (UPR) ülésén. Ezt a felülvizsgálatot az UPR keretében a világszervezet mind a 192 tagállamánál elvégzik. Az ENSZ 2008-ban indította el az UPR-t; a vizsgálat az összes emberi jogi területre kiterjed, értékeli a fejlődést, feltárja a hibákat, és ajánlásokat fogalmaz meg az emberi jogi helyzet javítása, a nemzetközi együttműködés erősítése céljából.
Franciaország üdvözölte a kormány lépéseit
Svájc képviselője elfogadhatatlannak nevezte a romák megfélemlítését és azokat az erőszakos cselekedeteket, amelyeket egy szélsőjobboldali milícia követett el Gyöngyöspatán. Elismerte, hogy a magyar kormány már tett lépéseket ez ügyben, ennek ellenére azt javasolta, Magyarország vizsgálja felül büntetőjogi szabályozását a nemzeti, vallási és etnikai kisebbségek védelme érdekében. Sürgette a kormányt: mihamarabb dolgozzon ki akciótervet a rasszista erőszak megakadályozására, hogy a sérülékeny csoportok, köztük kiemelten a romák békében, biztonságban és méltóságban élhessenek.
Franciaország küldötte is üdvözölte, hogy Magyarország lépéseket tett a romakérdés kezelésére, de kijelentette, aggodalmat kelt, hogy romák a közelmúltban is szélsőséges félkatonai csoportok célpontjai voltak. Kifogásolta, hogy az új alaptörvény nem tiltja egyértelműen a halálbüntetést, valamint azt, hogy az alkotmány 15. cikke nem tesz említést a szexuális orientáció alapján elkövetett jogsértésekről.
Csehország sürgette, hogy a romák elleni erőszakos cselekményeket a hatóságok hatékonyan vizsgálják ki, és az elkövetőket állítsák bíróság elé. A romákkal szembeni diszkrimináció és erőszak elleni hatékonyabb fellépést kért Magyarországtól többek között India, Ausztria és Norvégia. Utóbbi kifejezte aggályait azzal kapcsolatban, hogy az új alkotmány összhangban van-e Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Németország képviselője aggodalmát fejezte ki az új magyar alkotmánnyal és a médiatörvénnyel kapcsolatban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén szerdán Genfben.
A német nagykövet elismerte hazánk történelmi szerepét
A német nagykövet kijelentette, hogy országa elismeri Magyarország 1989-ben játszott történelmi szerepét. Hozzátette, Magyarország az Európai Unió soros elnökeként kitűnő munkát végez az emberi jogok területén. A diplomata ugyanakkor a magyarországi emberi jogi helyzettel kapcsolatban két kérdéssel és egy javaslattal fordult a magyar delegációhoz. Első kérdése kapcsán megjegyezte, a magyar kormány az új alkotmány előkészítésekor azt hangsúlyozta, hogy az Európai alapjogi chartát veszi alapul az alaptörvényben szereplő emberi jogi katalógus összeállításakor. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár közelmúltbeli budapesti látogatásakor azt javasolta, hogy a magyar kormány konzultáljon nemzetközi szakértőkkel az új alaptörvény kapcsán. „Milyen tervei vannak a magyar kormánynak e tekintetben? (…) Megmagyaráznák, hogy az új alkotmány miért korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét?” – kérdezte a német nagykövet.
Kitért arra: az ENSZ médiaügyi jelentéstevője nemrégen megállapította, hogy az új magyar médiatörvény még módosított formájában is tartalmaz olyan elemeket, amelyek nincsenek összhangban a vonatkozó nemzetközi emberi jogi előírásokkal. A raportőr azt javasolta, Magyarország készítsen programot az ellentmondások kiküszöbölése végett. A nagykövet közölte: Németország szeretne többet megtudni arról, milyen intézkedések történtek, vagy milyen lépéseket terveznek ebben a vonatkozásban. Németország ezenkívül azt javasolja a magyar kormánynak: tegye intenzívebbé küzdelmét a kisebbségi csoportokkal, különösen a romákkal szembeni előítéletek leküzdése érdekében – tette hozzá.
Újabb kérdések
Belgium képviselője azt kérdezte Magyarországtól: a kormány tervezi-e bármilyen módon megváltoztatni az új médiatörvényt, illetve tervez-e kiegészítő intézkedéseket hozni a sajtó függetlenségének erősítésére. Több más ország képviselőjéhez hasonlóan aggodalmát fejezte ki a leszbikusok, a homoszexuálisok, a biszexuálisok és a transzvesztiták csoportjával szembeni hátrányos megkülönböztetést illetően. Olaszország képviselője aggodalmát fejezte ki a magán-nyugdíjpénztári alapok megszüntetése miatt, és azt mondta, országa tudni szeretné, hogy a magyar kormány miképpen képzeli el a dolgozók megszerzett jogainak védelmét.
(MTI)
origo.hu
Bayer Zsolt: Erről van szó!
