Bár hivatalosan még nem hungarikum, a magyar gasztronómia híres, fontos része és az ünnepi asztalok csemegéje a libamáj. Az elmúlt években azonban a gazdasági válság és a különleges előállítás, a hizlalás, illetve tömés elleni kritikák hatására csökkent a hízott libamáj termelése Magyarországon.
A Magyar Lúdszövetség célja ezért a májusi programmal is a libamáj népszerűségének visszaállítása, a „téves ismeretek helyesbítése”, illetve az eljárással szembeni „előítéletek” ledöntése. A budai Várban a Savoyai Jenő teraszon a fesztivál ideje alatt reggel tíz és este tíz óra között várják a látogatókat. Mindhárom nap együtt lehet főzni az esemény házigazdájával, Buday Péter mesterszakáccsal, délelőttönként pedig Kozi, a TV Paprika műsorvezetője tart főzőiskolát a gyerekeknek. Esténként könnyűzenei koncertek szolgáltatják a zenét a finom falatok mellé.
Magyarországon 2010-ben mintegy 2,5 millió liba hízlalásával 1500 tonna libamájat állítottak elő – ebből 1242 tonnányi került exportra Franciaországba, Spanyolországba, Belgiumba és a környező országokba. Az első budavári libamájfesztivál kapcsán a termelők hangsúlyozzák: a libának sem a hízlalás, sem a tömés nem okoz sem fizikai fájdalmat, sem betegséget. Mint több madárfajnál, a libánál is az energiaraktározás természetes, fajra jellemző módja a májban való felhalmozódás – ez az emlősökkel ellentétben nem kóros elváltozás. És mivel ezeknek az állatoknak nincs lágy szájpadlása, ezért a tömés során sem alakul ki kellemetlen érzés – érvel a libatömő szakma.
Magyarországon a szakértők szerint is régi hagyományai vannak a libatartásnak és hizlalásnak, amelyet a legkorszerűbb módon, a legszigorúbb európai uniós állatvédelmi és termelési előírások betartásával, kíméletes technológiával végeznek – olvasható a szervezők közleményében.
(MTI)
origo.hu
Itt vannak az ötös lottó legfrissebb nyerőszámai
