A Krónika szerdai tudósítása rájuk hivatkozva felidézi, hogy 1970–71-ben, amikor létrehozták Bukarestben a Román Nemzeti Múzeumot, nemcsak a megyei múzeumok értékesebb tárgyait szállították a román fővárosba, hanem egyházi intézményeket is arra kényszerítettek, hogy „helyezzék letétbe” kulturális örökségnek számító értékeiket. Így került az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárában őrzött több értékes irat is 1971 márciusában Bukarestbe.
Az iratokat elzárva tartották a nagyközönség és a kutatók elől. „A dokumentumok visszaszolgáltatását 1978 óta folyamatosan kéri egyházkerületünk. A múlt rendszerben válaszra sem méltatták a kéréseket, az 1990-es években is elutasították őket” – idézte fel Sipos Gábor. A levéltár vezetőjének közlése szerint végül a 2000/182-es törvény megjelenése tette lehetővé, hogy érdemben is követelhessék elkobzott vagyontárgyaikat, de több mint tíz évnek kellett eltelnie, míg az első visszaszolgáltatott dokumentumokat most végre kézhez kaphatták.
A visszaszerzett levéltári iratok között van Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem 1587. december 28-án kiállított oklevele, amelyben 150 forintot adományoz a marosvásárhelyi református iskolának. Visszakerült Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1615. október 31-én kiállított oklevele is, amelyben megerősíti Báthori Zsigmond 1587-es adományát a marosvásárhelyi református iskolának. A visszakapott iratok részét képezi Apáczai Csere János 1659-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez írott levele, amelyben anyagi segítséget kér a Kolozsvári Református Kollégium tanári karának bővítésére. Visszakerült I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem dokumentuma, amelyben 1675-ben megerősít egy adásvételi szerződést.
(MTI)
origo.hu
Újabb részletek derültek ki a tárdi horrorbalesetről
