Válságos helyzet van az építőiparban, amiből van esély a kitörésre, de elképzelhető, hogy ez nem történik meg – mondta el Széman György, a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉSZ) elnöke. Szerinte a szakma is felelős a mostani helyzetért, többek között azért, mert a korábbi években az állami megrendelésekre épült. A másik problémának a fizetőképes kereslet hiányát nevezte. Széman úgy látja, az uniós források végén vagyunk, és a banki szektor is egyre nehezebb feltételekkel vesz részt a finanszírozásban. A szakértő az egyik kitörési esélynek az épületenergetikát nevezte, amelyben a civil szférának is fel kell ismernie, hogy nem mindegy, mennyit fizetünk az energiáért.
Több tízezer új munkahely jöhet létre
A teljes nemzeti energiafelhasználás 40 százalékát az épületek használják fel, sajnos rendkívül pazarlóan, amin mindenképpen változtatni kell – hangsúlyozta Gémesi Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) főosztályvezetője. Az épületállomány csaknem 70 százaléka korszerűsítésre szorul, a középületek és a hazai tulajdonban lévő kkv-szektor épületei is rossz adottsággal rendelkeznek – tette hozzá. Becsléseik szerint az energiahatékonysági programok hatására 70-90 ezer új munkahely jöhet létre a következő évtizedekben. Gémesi elmondta, hogy 2008–2016 között 9 százalékos megtakarítást szeretnének elérni az energiafelhasználás területén. A főosztályvezető kiemelte, hogy a legnagyobb megtakarítást a köz- és lakóépületek esetében lehet elérni. Az épületenergetika területén 2030-ig a fűtési energia igényének 30 százalékkal való csökkentése a cél – tette hozzá.
Üdítő fejlemények
Gémesi rámutatott arra is, hogy az állam részéről 100 egységnyi épületenergetikai befektetés révén 110 egységnyi bevételhez juthat, ráadásul javul a foglalkoztatottsági helyzet és csökken az energiaszegénység is. Az eddigi Környezet és energia operatív program (Keop) források nagy részét a keleti országrészből használták fel, ami mindenképpen örömre ad okot, mert így a hátrányos térségek számára egyfajta kiút nyílik meg – mutatott rá Gémesi. Sajnálatának adott hangot, hogy a szintén hátrányos dél-dunántúli térségből kevés pályázat érkezett.
Gyorsulhat az elvándorlás
Az építésgazdaság a társadalom épített környezetét hozza létre és tartja fenn – mutatott rá Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke, az építészstratégiai albizottság vezetője. 500-600 ezer ember vesz részt ebben a szektorban és a GDP 15 százalékát fedi le – tette hozzá. Az ágazat erőssége a társadalmi érdeklődés és hogy épített örökségünk nagy része világörökségi védelem alatt áll, valamint a magas szakmai elismerés és a felhalmozott tudásanyag – mondta Noll.
A MÉK elnöke a gyengeségek közé sorolta, hogy hiányzik az intézményrendszer, erős a korrupció a szektorban, hiányzik a hosszú távú gondolkodás, a karbantartás szinte kiment a köztudatból, és hiányzik a szabványok és minőségi követelmények rendszere. Szerinte szervezetlen a szakmunkásképzés és ellenőrizhetetlen a szakképzési források felhasználása. A májusi uniós munkaerő-piaci nyitás veszélye, hogy felgyorsulhat a szakképzett emberek elvándorlása – tette hozzá.
origo.hu
Orbán Viktor sok sikert kívánt a felvidéki magyarok új vezetőjének
