Bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk megoldani

Martonyi János külügyminiszter szerint a magyar EU-elnökség legfontosabb eredménye, hogy megerősödött az ország önbizalma, és kifelé is bebizonyították, hogy képesek megoldani ezt az uniós feladatot, ami nagymértékben növeli Magyarország érdekérvényesítő képességét.• Az volt a cél, hogy mindenki érezze a felelősséget• A terrorizmus ellen csak szoros együttműködéssel lehet küzdeni

A tárcavezető a Külügyek Tanácsa, az Általános Ügyek Tanácsa és az Európai Tanács jövő heti ülései előtt tartott pénteki háttérbeszélgetésen azt mondta: természetesen a hibákról is beszélni kell, és a tanulságokat le kell vonni, de úgy látja, megfelelően állították össze a fél év programját, és mivel azt „döntően az uniós agenda diktálta, nem voltak nagy választási lehetőségek”.

A külügyminiszter a jövő heti ülések egyik legfontosabb témájának a gazdasági kérdéseket nevezte, mint mondta, az a fontos, hogy milyen üzenetet közvetítenek a piacoknak és a közvéleménynek.

Az európai szemeszterrel kapcsolatban úgy fogalmazott, minden tagállam értékelésből és ajánlásokból álló, országspecifikus véleményeket kap. Magyarország öt ajánlást kap, ezzel a középmezőnybe tartozik – közölte, hozzátéve: ebből két-három intézkedést egyébként is foganatosítottak volna.

Lassan megértik, mi a tét

A gazdasági kormányzást erősítő hatos jogszabálycsomag kérdése még nyitott, de „a tétet lassan-lassan mindenki megérti” – vélekedett. Úgy látta, fontos, hogy a „közösségi módszer” bizonyítson, mert ha ez nem működik jól, néhány tagállam esetleg azt a következtetést vonhatja le, hogy érdemesebb kormányközi eszközöket választani.

A külügyminiszter szerint korábban aggodalmat okozott, hogy a migrációval kapcsolatos feszültségek határozhatják meg az Európai Tanács ülésének hangulatát, de jelenleg úgy tűnik, egyetértés uralkodik a tagállamok között abban, hogy a külső határokat meg kell erősíteni, a szolidaritásnak alapvető elvnek kell maradnia, és a schengeni rendszert meg kell őrizni, mert ez az EU egyik legjelentősebb vívmánya. A schengeni rendszerrel kapcsolatban úgy fogalmazott, értékelni kell a működését, és végre kell hajtani a szükséges javításokat. Mint kijelentette, ennek nem lehet köze ahhoz, hogy az övezetet kiterjesszék Romániára és Bulgáriára.

Ami eddig történt a horvát csatlakozási tárgyalások ügyében, az „rendkívüli eredmény” – hangozatta. Úgy véli, eleinte rosszak voltak a kilátások, de az elmúlt néhány hónapban felgyorsult a munka. Az elnökség is minden lehetséges eszközt igénybe vett ezért a célért – mondta. Megjegyezte: a jövő héten előzetes eszmecserét folytatnak a következő elnökségi trió, Lengyelország, Dánia és Ciprus programjáról is.

(MTI)